| 1 | Így készült el a menny és a föld és minden seregük. |
| 2 | A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. |
| 3 | Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után. |
| 4 | Ez a menny és föld teremtésének a története. Amikor az Úristen a földet és a mennyet megalkotta, |
| 5 | még semmiféle mezei fű nem volt a földön, és semmiféle mezei növény nem hajtott ki, mert az Úristen még nem bocsátott esőt a földre. Ember sem volt, aki a termőföldet megművelje. |
| 6 | Akkor pára szállt fel a földről, és mindenütt átitatta a termőföld felszínét. |
| 7 | Azután megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé. |
| 8 | Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. |
| 9 | Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját. |
| 10 | Édenből pedig folyó jött ki a kert megöntözésére, amely onnan szétágazott, és négy ágra szakadt. |
| 11 | Egyiknek Písón a neve. Ez megkerüli Havílá egész földjét, ahol arany van. |
| 12 | Ennek a földnek az aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő. |
| 13 | A második folyónak Gíhón a neve. Ez megkerüli Kús egész földjét. |
| 14 | A harmadik folyónak Hiddekel a neve. Ez Assúr keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig az Eufrátesz. |
| 15 | És fogta az Úristen az embert, elhelyezte az Éden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. |
| 16 | Ezt parancsolta az Úristen az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz, |
| 17 | de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert ha eszel róla, meg kell halnod. |
| 18 | Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat. |
| 19 | Formált tehát az Úristen a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi; mert minden élőlénynek az a neve, aminek az ember nevezi. |
| 20 | Így adott az ember nevet minden állatnak, az égi madaraknak és minden mezei élőlénynek, de az emberhez illő segítőtársat nem talált. |
| 21 | Mély álmot bocsátott azért az Úristen az emberre, és az elaludt. Akkor kivette az egyik oldalbordáját, és húst tett a helyére. |
| 22 | Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen, és odavitte az emberhez. |
| 23 | Akkor ezt mondta az ember: Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett. |
| 24 | Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté. |
| 25 | Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat. |
