| 1 | Azután meglátogatta az ÚR Sárát, ahogyan megmondta, és úgy cselekedett az ÚR Sárával, ahogy megígérte. |
| 2 | Sára teherbe esett, és fiút szült Ábrahámnak öregkorára, abban az időben, amelyet megígért neki Isten. |
| 3 | Ábrahám Izsáknak nevezte el újszülött fiát, akit Sára szült neki. |
| 4 | Azután körülmetélte Ábrahám a fiát, Izsákot nyolcnapos korában, ahogyan megparancsolta neki Isten. |
| 5 | Ábrahám százesztendős volt, amikor fia, Izsák megszületett. |
| 6 | Akkor ezt mondta Sára: Nevetségessé tett engem az Isten, kinevet mindenki, aki csak hallja. |
| 7 | Ezt is mondta: Ki jósolta volna meg Ábrahámnak, hogy fog még Sára fiakat szoptatni? Mert fiút szültem öregkorára. |
| 8 | Amikor a gyermek nagyobb lett, elválasztották. Ábrahám pedig nagy lakomát készített azon a napon, amelyen elválasztották Izsákot. |
| 9 | Amikor Sára nevetni látta az egyiptomi Hágár fiát, akit Hágár Ábrahámnak szült, |
| 10 | ezt mondta Ábrahámnak: Kergesd el ezt a szolgálót a fiával együtt, mert nem örökölhet ennek a szolgálónak a fia az én fiammal, Izsákkal! |
| 11 | Ez a beszéd Ábrahámnak igen rosszul esett, a fia miatt. |
| 12 | De Isten ezt mondta Ábrahámnak: Ne essék neked rosszul ennek a fiúnak és szolgálódnak a dolga. Bármit mond neked Sára, hallgass a szavára, mert Izsákot fogják a te utódodnak nevezni. |
| 13 | De a szolgáló fiából is népet támasztok, mert ő is tőled származik. |
| 14 | Ábrahám fölkelt reggel, fogott egy kenyeret meg egy tömlő vizet, és Hágárnak adta. Föltette azt az asszony vállára, és elküldte őt a gyermekkel együtt. Így ment el, és bolyongott Beérseba pusztájában. |
| 15 | Amikor kifogyott a víz a tömlőből, odatette a gyermeket az egyik bokor alá, |
| 16 | maga pedig elment, leült vele szemben egy nyíllövésnyi távolságban, és ezt mondta: Ne lássam, amikor meghal a gyermek. Ott ült vele szemben, és hangosan sírt. |
| 17 | De Isten meghallotta a fiú hangját, Isten angyala pedig kiáltott a mennyből Hágárnak, és így szólt hozzá: Mi van veled, Hágár? Ne félj, mert meghallotta Isten a fiú hangját ott, ahol van. |
| 18 | Kelj föl, vedd fel a fiút, és fogd kézen, mert nagy népet támasztok belőle. |
| 19 | És megnyitotta Isten az asszony szemét, úgyhogy meglátott egy forrást. Odament, megtöltötte a tömlőt vízzel, és megitatta a fiút. |
| 20 | Isten pedig vele volt a fiúval, és az felnövekedett. A pusztában lakott, és íjász lett. |
| 21 | Párán pusztájában lakott, anyja pedig Egyiptomból szerzett neki feleséget. |
| 22 | Történt abban az időben, hogy Abímelek és hadseregparancsnoka, Píkól azt mondta Ábrahámnak: Isten van veled mindenben, amit cselekszel. |
| 23 | Esküdj meg nekem most Istenre, hogy nem csalsz meg sem engem, sem a fiamat, sem az unokámat, hanem olyan hűségesen bánsz velem és azzal a földdel, ahol jövevény vagy, ahogyan én bántam veled! |
| 24 | Ábrahám így felelt: Megesküszöm |
| 25 | De Ábrahám szemrehányást tett Abímeleknek amiatt, hogy Abímelek szolgái erőszakkal elfoglaltak tőle egy kutat. |
| 26 | Abímelek ezt mondta: Nem tudom, ki tette ezt. Te sem szóltál róla nekem, én sem hallottam, csak ma. |
| 27 | Akkor Ábrahám vett juhokat meg marhákat, és Abímeleknek adta. Majd szövetséget kötöttek egymással. |
| 28 | De Ábrahám különállított a nyájból hét bárányt. |
| 29 | Akkor ezt kérdezte Abímelek Ábrahámtól: Mire való ez a hét bárány, amelyeket különállítottál? |
| 30 | Ő azt felelte: Fogadd el tőlem ezt a hét bárányt, annak bizonyságául, hogy én ástam ezt a kutat. |
| 31 | Azért nevezték el azt a helyet Beérsebának, mert ott esküdtek meg ők ketten. |
| 32 | Miután megkötötték a szövetséget Beérsebában, fölkelt Abímelek és hadseregparancsnoka, Píkól, és visszatértek a filiszteusok földjére. |
| 33 | Ábrahám pedig tamariszkuszfákat ültetett Beérsebában, és segítségül hívta ott az ÚRnak, az örökkévaló Istennek a nevét. |
| 34 | Azután még hosszú ideig élt jövevényként Ábrahám a filiszteusok földjén. |
