| 1 | Jézus onnan elindulva elment Júdea határába és Jordánontúlra; újra sokaság gyülekezet hozzá, ő pedig szokása szerint ismét tanította őket. |
| 2 | Farizeusok is mentek hozzá, és megkérdezték tőle, hogy szabad-e a férfinak elbocsátania a feleségét: ezzel kísértették Jézust. |
| 3 | Ő azonban visszakérdezett: "Mit parancsolt nektek Mózes?" |
| 4 | Azok ezt mondták: "Mózes megengedte a válólevél írását és az elbocsátást." |
| 5 | Jézus erre így szólt hozzájuk: "Szívetek keménysége miatt írta nektek Mózes ezt a parancsolatot, |
| 6 | mert a teremtés kezdete óta az embert férfivá és nővé teremtette az Isten. |
| 7 | Ezért elhagyja az ember apját és anyját, |
| 8 | és lesznek ketten egy testté, úgyhogy ők többé már nem két test, hanem egy. |
| 9 | Amit tehát az Isten egybekötött, ember el ne válassza." |
| 10 | Otthon ismét megkérdezték őt erről a tanítványai. |
| 11 | Ő ezt mondta nekik: "Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el feleségül, házasságtörést követ el ellene; |
| 12 | és ha az asszony bocsátja el férjét, és máshoz megy férjhez, szintén házasságtörést követ el." |
| 13 | Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. |
| 14 | Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. |
| 15 | Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba." |
| 16 | Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket. |
| 17 | Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte, azt kérdezte tőle: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" |
| 18 | Jézus így szólt hozzá: "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül. |
| 19 | Tudod a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat." |
| 20 | Az pedig ezt mondta neki: "Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva." |
| 21 | Jézus miután rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki: "Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem." |
| 22 | A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. |
| 23 | Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: "Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!" |
| 24 | A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni! |
| 25 | Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint gazdagnak az Isten országába bejutni." |
| 26 | Ők még jobban megrökönyödtek, és ezt kérdezgették egymás közt: "Akkor ki üdvözülhet?" |
| 27 | Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: "Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges." |
| 28 | Péter megszólalt, és ezt mondta neki: "Íme, mi elhagytunk mindent, és követőid lettünk." |
| 29 | Jézus így szólt: "Bizony, mondom néktek: senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, |
| 30 | és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet. |
| 31 | Ellenben sok elsőből lesz utolsó, és sok utolsóból lesz első." |
| 32 | Mikor pedig felfelé mentek a Jeruzsálembe vezető úton, Jézus előttük haladt. Akik vele voltak, álmélkodtak; akik pedig mégis követték, féltek. Ekkor újra maga mellé vette a tizenkettőt, és beszélni kezdett nekik arról, ami vele történni fog: |
| 33 | "Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, halálra ítélik, és átadják a pogányoknak, |
| 34 | kigúnyolják és leköpik, megkorbácsolják és megölik, de három nap múlva feltámad." |
| 35 | Ekkor hozzálépett Jakab és János, a Zebedeus két fia, és így szóltak hozzá: "Mester, szeretnénk, ha megtennéd nekünk, amit kérünk." |
| 36 | Jézus megkérdezte tőlük: "Mit szeretnétek, mit tegyek meg nektek?" |
| 37 | Ők pedig ezt mondták neki: "Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobb, a másikunk a bal kezed felől üljön majd dicsőséges uralkodásod idején." |
| 38 | Jézus így válaszolt: "Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok-e keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?" |
| 39 | Mire ők így feleltek neki: "Meg tudjuk tenni." Jézus ekkor ezt mondta nekik: "Azt a poharat, amelyből én iszom, kiisszátok, és azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek, |
| 40 | de hogy ki üljön jobb vagy bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni, mert azoké lesz az, akiknek elkészíttetett." |
| 41 | Amikor ezt a tíz tanítvány meghallotta, megharagudott Jakabra és Jánosra. |
| 42 | De Jézus odahívta őket, és így szólt hozzájuk: "Tudjátok, hogy azok, akik a népek fejedelmeinek számítanak, uralkodnak rajtuk, és nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk. |
| 43 | De nem így van közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok; |
| 44 | és aki első akar lenni közöttetek, az legyen mindenki rabszolgája. |
| 45 | Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért." |
| 46 | Azután Jerikóba értek, és amikor Jézus tanítványaival és elég nagy sokasággal kifelé ment Jerikóból, egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus fia ült az út mellett. |
| 47 | Amikor meghallotta, hogy a názereti Jézus az, így kiáltott fel: "Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!" |
| 48 | Többen is rászóltak, hogy hallgasson, ő azonban annál inkább kiáltozott: "Dávid Fia, könyörülj rajtam!" |
| 49 | Jézus megállt és ezt mondta: "Hívjátok ide!" Odahívták a vakot ezekkel a szavakkal: "Bízzál! Kelj fel! Hív téged!" |
| 50 | Ő pedig ledobta felsőruháját, felugrott, és odament Jézushoz. |
| 51 | Jézus megkérdezte tőle: "Mit kívánsz, mit tegyek veled?" A vak ezt mondta: "Mester, hogy újra lássak." |
| 52 | Jézus ekkor így szólt hozzá: "Menj el, a hited megtartott téged." És azonnal újra látott, és követte őt az úton. |
