| 1 | Egyszer Mirjám és Áron Mózes ellen beszélt a kúsi asszony miatt, akit feleségül vett. Mert Mózes kúsi asszonyt vett el. |
| 2 | Ezt mondták: Vajon csak Mózes által beszélt az ÚR? Nem beszélt-e miáltalunk is? De az ÚR meghallotta. |
| 3 | Ez a Mózes pedig igen alázatos volt, a földön élő minden embernél alázatosabb. |
| 4 | Az ÚR mindjárt ezt mondta Mózesnek, Áronnak és Mirjámnak: Menjetek ki mindhárman a kijelentés sátrához. Ki is mentek mindhárman. |
| 5 | Akkor az ÚR leszállt felhőoszlopban, megállt a sátor bejáratánál, és szólította Áront és Mirjámot, ők ketten pedig odamentek. |
| 6 | Az ÚR ezt mondta: Halljátok meg beszédemet: Ha van az ÚRnak prófétája köztetek, azzal látomásban ismertetem meg magam, álomban beszélek hozzá. |
| 7 | De nem ilyen Mózes, a szolgám! Őrá az egész házam van bízva! |
| 8 | Szemtől szemben beszélek vele, világosan, nem rejtélyesen, az ÚR alakját is megpillanthatja. Hogy mertetek hát beszélni szolgám, Mózes ellen?! |
| 9 | Az ÚR haragra gerjedt ellenük, és elment. |
| 10 | Amikor a felhő eltávozott a sátorról, Mirjám egyszerre poklos lett, olyan, mint a hó. Áron Mirjám felé fordult, és látta, hogy poklos. |
| 11 | Akkor ezt mondta Áron Mózesnek: Kérlek, uram, ne ródd föl nekünk ezt a vétket, hogy esztelenül vétkeztünk! |
| 12 | Ne legyen olyan Mirjám, mint a halvaszületett, akinek a teste félig már oszlásnak indult! |
| 13 | Ezért így kiáltott Mózes az ÚRhoz: Istenem, gyógyítsd meg őt! |
| 14 | Az ÚR azonban ezt mondta Mózesnek: Ha csak az apja köpte volna is arcul, akkor is szégyenkeznie kellene hét napig. Zárják ki a táborból hét napra, és csak azután fogadják vissza. |
| 15 | Ki is zárták Mirjámot a táborból hét napra. A nép nem indult tovább addig, amíg vissza nem fogadták Mirjámot. |
| 16 | Azután elindult a nép Hacérótból, és a Párán-pusztában ütött tábort. |
