1 | A különc a maga kívánsága után jár, és hadakozik minden jóravaló dolog ellen. |
2 | Az ostoba nem leli kedvét az értelemben, csak saját eszének a fitogtatásában. |
3 | Ahová bűnös érkezik, oda megérkezik a megvetés is, és a szégyentelenséggel együtt jár a gyalázat. |
4 | Mély víz az ember szájának a beszéde, áradó patak, bölcsesség forrása. |
5 | Nem jó a bűnösnek kedvezni, sem jogaiból kiforgatni az igaz embert. |
6 | Az ostoba ajka perpatvart okoz, és szája vereséget idéz elő. |
7 | Az ostobának saját szája a romlása, és ajka önmagának a csapdája. |
8 | A rágalmazó szavai, mint a jó falatok, behatolnak a test belsejébe. |
9 | Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz. |
10 | Erős torony az ÚR neve, oda fut az igaz, és védelmet talál. |
11 | A gazdagnak a vagyon az erős városa, magas várfalnak képzeli. |
12 | Akire romlás vár, annak fölfuvalkodik a szíve, de akire dicsőség, az alázatos. |
13 | Aki arra felel, amit meg sem hallgatott, azt bolondnak tartják, és megpirongatják. |
14 | Az ember lelke elviseli a szenvedést, de ha a lélek összetörik, azt el lehet-e hordozni? |
15 | Az értelmes ember szíve ismeretet szerez, és a bölcsek füle ismeretre törekszik. |
16 | Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja. |
17 | Igaznak látszik az, aki először szól a perben, de sorra kerül ellenfele is, és megcáfolja. |
18 | A sorsvetés megszünteti a viszálykodást, és szétválasztja az erőszakosakat. |
19 | A rászedett testvér hozzáférhetetlenebb az erős városnál, és a viszály olyan, mint egy váron a zár. |
20 | Amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia. |
21 | Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi. |
22 | Aki jó feleséget talált, kincset talált, és elnyerte az ÚR jóakaratát. |
23 | Könyörögve szól a szegény, de a gazdag keményen válaszol. |
24 | Van ember, aki bajba juttatja embertársait, de van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél. |