| 1 | Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap! |
| 2 | Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad! |
| 3 | Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb. |
| 4 | Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben? |
| 5 | Jobb a nyílt feddés a titkolt szeretetnél. |
| 6 | Jó szándékúak a baráttól kapott sebek, de csalárd a gyűlölködőnek a csókja. |
| 7 | Jóllakott ember a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes. |
| 8 | Mint a madár, amely elhagyja fészkét, olyan az az ember, aki elhagyja lakóhelyét. |
| 9 | Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is. |
| 10 | Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél. |
| 11 | Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz. |
| 12 | Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják. |
| 13 | Vedd el ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért! |
| 14 | Aki kora reggel nagy hangon áldja embertársát, átoknak veszik azt tőle. |
| 15 | A záporeső idején csepegő háztető és a zsémbes asszony egyformák: |
| 16 | aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg. |
| 17 | Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat. |
| 18 | Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik. |
| 19 | Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember. |
| 20 | Amilyen telhetetlen a halál és az elmúlás helye, éppoly telhetetlen az emberi szem. |
| 21 | Ami az ezüstnek az olvasztótégely és az aranynak az olvasztókemence, az az embernek a jó hírneve. |
| 22 | Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság. |
| 23 | Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal, |
| 24 | mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre! |
| 25 | Amikor behordják a szénát, előtűnik a sarjú, és mikor begyűjtik a hegyekről a takarmányt, |
| 26 | akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz; |
| 27 | és lesz elég kecsketejed eledelre, házad népe eledelére és szolgálóid megélhetésére. |
