Zsoltárok Chapter 116

Zsoltárok Chapter 116

1Szeretem az URat, mert meghallgatja könyörgésem szavát.
2Felém fordította fülét, ezért őt hívom segítségül, amíg csak élek.
3Körülfontak a halál kötelei, a sírtól való rettegés fogott el engem, nyomorúságban és bánatban vagyok.
4De az ÚR nevét hívom segítségül: Ó URam, mentsd meg életemet!
5Kegyelmes és igazságos az ÚR, irgalmas a mi Istenünk.
6Megőrzi az ÚR az együgyűeket, elesett vagyok, de ő megsegít.
7Légy újból nyugodt, lelkem, mert jól bánt veled az ÚR!
8Megmentettél engem a haláltól, szememet a könnyhullatástól, lábamat az elbukástól,
9az ÚR színe előtt járhatok az élők földjén.
10Hittem, ha így szólok is: Igen nyomorult vagyok!
11Kétségbeesésemben mondtam: Minden ember hazug!
12Mit fizessek az ÚRnak a sok jóért, amit velem tett?
13A szabadulásért fölemelem a poharat, és az ÚR nevét hirdetem.
14Teljesítem az ÚRnak tett fogadalmaimat, egész népe jelenlétében.
15Drágának tekinti az ÚR híveinek halálát.
16Ó URam, én a szolgád vagyok, szolgád vagyok, szolgálód fia: levetted rólam a bilincset.
17Hálaáldozatot mutatok be neked, és az ÚR nevét hirdetem.
18Teljesítem az ÚRnak tett fogadalmaimat egész népe jelenlétében,
19az ÚR házának udvaraiban, tebenned, Jeruzsálem! Dicsérjétek az URat!

Zsoltárok Chapter 115Zsoltárok Chapter 117