| 1 | A karmesternek: Mély hangra. Dávid zsoltára. |
| 2 | Segíts, URam, mert elfogytak a kegyesek, eltűntek a hívek az emberek közül. |
| 3 | Hazug módon beszélnek egymással, sima szájjal, kétszínűen beszélnek. |
| 4 | Irtson ki az ÚR minden sima szájat és nagyokat mondó nyelvet! |
| 5 | Mert ezt mondják: Győzzük nyelvvel, segít rajtunk a szánk, ki lehetne úrrá rajtunk? |
| 6 | Most már fölkelek - mondja az ÚR - a nyomorultak elnyomása, a szegények sóhajtása miatt, és szabadulást adok az arra vágyódónak. |
| 7 | Az ÚR ígéretei tiszták, olyanok, mint a hétszer tisztított ezüst, melyet földbe vájt formába öntöttek. |
| 8 | URam, te megtartod ígéreteidet, minket pedig megoltalmazol ettől a nemzedéktől mindenkor, |
