| 1 | Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek? |
| 2 | Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az ÚR ellen és felkentje ellen: |
| 3 | Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket! |
| 4 | A mennyben lakozó kineveti, az ÚR kigúnyolja őket. |
| 5 | Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket: |
| 6 | Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon! |
| 7 | Kihirdetem az ÚR végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged! |
| 8 | Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget. |
| 9 | Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt! |
| 10 | Azért ti, királyok, térjetek észhez, okuljatok, ti bírái a földnek! |
| 11 | Félelemmel szolgáljátok az URat, reszketve vígadjatok! |
| 12 | Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton. Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül! |
