| 1 | A karmesternek: Dávid zsoltára. |
| 2 | URam, a te erődnek örül a király. Mennyire ujjong, hogy megsegítetted! |
| 3 | Megadtad neki szíve kívánságát, ajka óhajtását nem tagadtad meg. (Szela.) |
| 4 | Hiszen gazdag áldással fordulsz feléje, fejére színarany koronát teszel. |
| 5 | Életet kért tőled, és megadtad neki, hosszú életet, örökké tartót. |
| 6 | Nagy a dicsősége, mert megsegítetted, fenséget és méltóságot adtál neki. |
| 7 | Bizony, áldottá teszed örökre, megvidámítod őt, örülhet előtted. |
| 8 | Bízik a király az ÚRban, szereti a Felséges, ezért nem tántorodik meg. |
| 9 | Kezed utoléri minden ellenségedet, jobbod utoléri gyűlölőidet. |
| 10 | Olyanokká teszed őket, mint a tüzes kemence, ha megjelensz, URam. Haragod elnyeli őket, és tűz emészti meg. |
| 11 | Magzataikat kipusztítod a földről, utódaikat az emberek közül. |
| 12 | Ha rosszat forralnak ellened, és cselt szőnek, nem mennek semmire, |
| 13 | mert megfutamítod őket, célba veszed íjaddal. |
