| 1 | Hozzád menekülök, URam, ne szégyenüljek meg soha! |
| 2 | Ments meg, szabadíts meg irgalmasan! Fordítsd felém füledet, és segíts meg! |
| 3 | Légy erős kősziklám, ahova mindig mehetek, melyet segítségemre rendeltél, mert te vagy az én sziklaváram. |
| 4 | Istenem, ments meg a bűnösök kezéből, az álnok és erőszakos emberek markából! |
| 5 | Mert te vagy, Uram, reménységem, te vagy, URam, bizodalmam ifjúkorom óta. |
| 6 | Te voltál támaszom születésem óta, te hoztál ki anyám méhéből, téged dicsérlek szüntelen. |
| 7 | Sokan csodálkoznak rajtam, mert te vagy erős oltalmam. |
| 8 | Szám dicséreteddel van tele, dicsőítlek mindennap. |
| 9 | Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erőm, ne hagyj el! |
| 10 | Mert ellenségeim azt mondják rólam, akik életemre törnek, így tanácskoznak: |
| 11 | Elhagyta őt Isten, üldözzétek, fogjátok meg, mert nincs, aki megmentse! |
| 12 | Ó Isten, ne légy távol tőlem, Istenem, siess segítségemre! |
| 13 | Megszégyenülve vesszenek el, akik ellenem támadnak! Borítsa szégyen és gyalázat azokat, akik vesztemre törnek! |
| 14 | Én pedig szüntelenül remélek, és folyton dicsérlek téged. |
| 15 | Igazságodról beszél a szám és szabadító tetteidről mindennap, bár nem tudom felsorolni őket. |
| 16 | Az ÚRnak, az én Uramnak nagy tetteit hirdetem, egyedül a te igazságodat emlegetem. |
| 17 | Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, mindmáig hirdetem csodáidat. |
| 18 | Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek. |
| 19 | Istenem, igazságod a magas égig ér, mert hatalmas dolgokat vittél véghez. Van-e hozzád hasonló, Istenem? |
| 20 | Sok nyomorúságot és bajt láttattál velem, de újra megelevenítesz, még a föld mélyéből is újra fölhozol engem. |
| 21 | Igen naggyá teszel, hozzám fordulsz, és megvigasztalsz. |
| 22 | Én is magasztallak hárfával, hűségedért, Istenem! Lantot pengetve éneklek neked, Izráel Szentje! |
| 23 | Ujjong az ajkam, ha tenéked zenghet, lelkem is, amelyet megváltottál. |
| 24 | Nyelvem is mindennap emlegeti igazságodat, mert szégyen és gyalázat érte azokat, akik vesztemre törtek. |
