| 1 | Szállíts élelmet a tengeren, mert idő múltával visszanyered azt! |
| 2 | Oszd el hét- vagy nyolcfelé is, mert nem tudod, milyen csapás érheti a földet! |
| 3 | Ha megtelnek a fellegek, esőt hullatnak a földre. Ha ledől a fa, akár délre, akár északra, ugyanazon a helyen marad, ahová ledőlt. |
| 4 | Aki mindig csak a szelet figyeli, nem vet, és aki csak a fellegeket lesi, nem arat. |
| 5 | Ahogyan nem ismered a szél útját, vagy a csontok formálódását a terhes asszony méhében, éppúgy nem ismered Isten munkáját, aki mindent alkotott. |
| 6 | Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem, mert nem tudod, melyik sikerül: ez, vagy amaz, vagy mind a kettő egyaránt jó lesz. |
| 7 | Édes a világosság, és jó látni szemünkkel a napot. |
| 8 | Azért ha sok évig élhet az ember, örüljön mindig, de gondoljon arra, hogy sok sötét napja is lesz, és ami következik, az mind hiábavalóság! |
| 9 | Örvendezz, ifjú, míg fiatal vagy, légy jókedvű ifjúságod idején, és élj szíved vágya szerint, ahogy jónak látod! De tudd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged! |
| 10 | Távolítsd el szívedből a bosszúságot, és tartsd távol magadtól a rosszat, mert az ifjúkor és a fiatalság mulandó! |
