| 1 | Azt mondom pedig, hogy ameddig az örökös kiskorú, addig semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek, |
| 2 | hanem gyámok és gondozók fennhatósága alatt áll az apa által megszabott ideig. |
| 3 | Így mi is, amikor kiskorúak voltunk, a világ elemei alá voltunk vetve szolgaságra. |
| 4 | De amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, |
| 5 | hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk. |
| 6 | Mivel pedig fiak vagytok, Isten elküldötte Fiának Lelkét a mi szívünkbe, aki ezt kiáltja: "Abbá, Atya!" |
| 7 | Úgyhogy már nem vagy szolga, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Isten akaratából örökös is. |
| 8 | Amikor pedig még nem ismertétek az Istent, olyan isteneknek szolgáltatok, amelyek lényegüket tekintve nem azok. |
| 9 | Most azonban, miután megismertétek Istent, vagy még inkább: Isten ismert meg titeket, hogyan térhettek vissza ismét az erőtlen és szegény elemekhez, és hogyan akartok újból szolgájukká lenni? |
| 10 | Aggódva figyeltek a napokra, hónapokra, az évszakokra és az esztendőkre. |
| 11 | Attól féltelek titeket, hogy talán hiába fáradoztam értetek. |
| 12 | Testvéreim, kérlek titeket: legyetek olyanok, mint én, mert én is olyan vagyok, mint ti. Semmivel sem bántottatok meg. |
| 13 | Hiszen tudjátok, hogy az első alkalommal testi erőtlenségemben hirdettem nektek az evangéliumot, |
| 14 | és ti mégsem estetek abba a kísértésbe, hogy engem testi erőtlenségem miatt megvessetek vagy megutáljatok, hanem úgy fogadtatok, mint Isten angyalát, mint Krisztus Jézust. |
| 15 | Hova lett a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek rólatok, hogy ha lehetett volna, a szemeteket is kivájtátok, és nekem adtátok volna. |
| 16 | Most pedig az ellenségetek lettem, mert az igazat mondom nektek? |
| 17 | Nem jó szándékkal buzgólkodnak értetek, hanem el akarnak titeket tőlem szakítani, hogy aztán értük buzgólkodjatok. |
| 18 | Helyes az, ha valaki mindenkor a jóért buzgólkodik, és nem csak akkor, amikor ott vagyok közöttetek, |
| 19 | gyermekeim, akiket újra meg újra fájdalmak között szülök meg, amíg kiformálódik bennetek a Krisztus. |
| 20 | Szeretnék azonban most ott lenni nálatok, és változtatni a hangomon, mert bizonytalanságban vagyok felőletek. |
| 21 | Mondjátok meg nekem ti, akik a törvény uralma alatt akartok lenni, nem halljátok a törvényt? |
| 22 | Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt: az egyik a rabszolganőtől, a másik a szabadtól. |
| 23 | De a rabszolganőtől való csak test szerint született, a szabadtól való viszont az ígéret által. |
| 24 | Ezeket átvitt értelemben kell venni, mert ezek az asszonyok két szövetséget jelentenek. Az egyik a Sinai-hegyi szövetség, amely szolgaságra szül: ez Hágár. |
| 25 | Mert Hágár a Sinai-hegy Arábiában - megfelel a mostani Jeruzsálemnek -, amely szolgaságban van fiaival együtt. |
| 26 | De a mennyei Jeruzsálem szabad: ez a mi anyánk. |
| 27 | Mert meg van írva: "Ujjongj, te meddő, aki nem szültél, vigadj és örvendj, aki nem vajúdtál, mert több a gyermeke az elhagyottnak, mint a férjes asszonynak." |
| 28 | Ti pedig, testvéreim, Izsák módjára az ígéret gyermekei vagytok. |
| 29 | De amint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerintit, úgy van ez most is. |
| 30 | De mit mond az Írás? "Űzd el a rabszolganőt és a fiát, mert nem örökölhet együtt a rabszolganő fia a szabad asszony fiával." |
| 31 | Ezért tehát testvéreim: mi nem a rabszolganő, hanem a szabad asszony gyermekei vagyunk. |
