| 1 | Halljátok meg ezt, ti papok! Figyelj jól, Izráel háza! Hallgass ide, királyi udvar, mert nektek szól az ítélet, hiszen csapdává lettetek Micpában, és kifeszített hálóvá a Tábór-hegyen! |
| 2 | Belemerültek a hűtlenek az erkölcstelenségbe, de én mindnyájukat megfenyítem. |
| 3 | Én ismerem Efraimot, Izráel nincs elrejtve előlem: De te, Efraim, most is paráználkodsz, tisztátalan vagy, Izráel! |
| 4 | Tetteik nem engedik, hogy megtérjenek Istenükhöz, mert parázna lelkület van bennük, nem ismerik az URat. |
| 5 | Izráel ellen saját gőgje tanúskodik, és elbukik Izráel és Efraim a maga bűne miatt, Júda is elbukik velük együtt. |
| 6 | Juhokat és marhákat áldozva mennek keresni az URat, de nem találják: elzárkózott előlük. |
| 7 | Hűtlenek lettek az ÚRhoz, törvénytelen fiakat nemzettek, de majd fölemészti őket az újholdünneplés birtokukkal együtt. |
| 8 | Fújjátok meg a kürtöt Gibeában, és a trombitát Rámában, lármázzátok föl Bét-Ávent, riasszátok Benjámint! |
| 9 | Efraim pusztává lesz a fenyítés napján, Izráel törzseinek tudtára adom ezt az elhatározást. |
| 10 | Júda fejedelmei határrontók lettek, rájuk zúdítom haragomat, mint a vizet. |
| 11 | Elnyomás éri Efraimot, ítélet töri össze, mert elvetemült lett, hiábavalóságot követ. |
| 12 | Ezért én olyan leszek Efraimban, mint a moly, és Júda házában, mint a rothadás. |
| 13 | Látta Efraim a betegségét, Júda is a fekélyét, ezért Efraim Asszíriába járt, a nagy királyhoz küldözgetett. De az nem tud meggyógyítani benneteket, nem orvosolja fekélyeteket. |
| 14 | Rátámadok Efraimra, mint az oroszlán, és Júda házára, mint az oroszlánkölyök. Én magam tépem szét, aztán elmegyek, és elviszem menthetetlenül |
| 15 | Majd visszavonulok lakóhelyemre, amíg meg nem bűnhődnek, és hozzám nem folyamodnak. Nyomorúságukban keresnek majd engem. |
