| 1 | Az ÚR elpusztítja, felforgatja a földet, feldúlja felszínét, szétszórja lakóit. |
| 2 | Olyan lesz a köznép, mint a pap; a szolga, mint ura; a szolgáló, mint úrnője; az eladó, mint a vásárló; a kölcsönadó, mint a kölcsönkérő, és a hitelező, mint az adós. |
| 3 | Teljesen elpusztul a föld, teljesen kifosztják. Az ÚR jelentette ki ezt az igét. |
| 4 | Gyászol, hervad a föld, elalél, hervad a világ, elalél a magas ég a földdel együtt. |
| 5 | Gyalázatossá tették a földet lakói, mert megszegték a törvényeket, megmásították a rendelkezéseket, megszegték az örök szövetséget. |
| 6 | Ezért átok emészti a földet, megbűnhődnek lakói. Ezért elfogynak a föld lakói, csak kevés ember marad meg. |
| 7 | Gyászol a must, búsul a szőlő, és sóhajtoznak mind, akik jókedvűek voltak. |
| 8 | Abbamaradt a vidám dobolás, megszűnt a zajos vigadozás, abbamaradt a vidám citeraszó. |
| 9 | Nem borozgatnak nótaszó mellett, keserű az ital annak, aki issza. |
| 10 | Romba dőlt, puszta a város, zárva van minden ház, nem lehet bemenni. |
| 11 | Borért kiáltoznak az utcákon, bealkonyult minden örömnek, száműzve van a földről a vidámság. |
| 12 | Pusztán maradt a város, romhalmaz van a kapu helyén. |
| 13 | Mert olyasmi történik a földön, a népek között, mint amikor szüret után olajbogyót vernek, vagy szőlőt böngésznek. |
| 14 | Azok hangos szóval ujjonganak az ÚR fenségének, kiáltoznak a tenger felől. |
| 15 | Világosság támadt, ezért dicsérjétek az URat, az ÚRnak, Izráel Istenének nevét a tenger szigetein! |
| 16 | A föld széléről énekszót hallunk: Dicsőség az igaznak! De én ezt mondom: Végem van, végem van, jaj nekem! Csalnak a csalók, csalárdul csalnak a csalók! |
| 17 | Rettegés, verem és kelepce fenyeget téged, föld lakója! |
| 18 | Mert aki a rettentő hír elől menekül, verembe esik, és aki kijön a veremből, kelepcébe kerül. Megnyílnak a magas ég csatornái, és megrendülnek a föld alapjai. |
| 19 | Recseg, ropog a föld, darabokra törik a föld, inogva reng a föld! |
| 20 | Ide-oda tántorog a föld, mint a részeg, düledezik, mint a kunyhó! Ránehezedik vétke, és elesik, nem is kel föl többé. |
| 21 | Azon a napon megbünteti az ÚR a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön. |
| 22 | Egy csomóba gyűjtik őket, mint foglyokat a verembe. Börtönbe zárják, és hosszú idő múlva megbüntetik őket. |
| 23 | Elpirul a sápadt hold, szégyenkezik az izzó nap, mert a Seregek URa lesz a király a Sion hegyén és Jeruzsálemben, és vénei előtt ragyog dicsősége. |
