| 1 | Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta: |
| 2 | Hallgassátok meg figyelmesen szavamat, ezzel vigasztaljatok! |
| 3 | Tűrjétek el, ha én is beszélek, s miután beszéltem, gúnyolhattok. |
| 4 | Hiszen nem emberek miatt panaszkodom, nem ok nélkül türelmetlenkedem! |
| 5 | Forduljatok felém, szörnyedjetek el, és tegyétek kezeteket a szátokra! |
| 6 | Ha rágondolok, megzavarodom, és reszketés fogja el testemet. |
| 7 | Miért maradhatnak életben a bűnösök? Magas kort érnek el, sőt meg is gazdagodnak. |
| 8 | Ivadékaik előttük jutnak jómódba, sarjadékaik szemük láttára. |
| 9 | Házukban békesség van, rettegés nélkül, nincs rajtuk Isten vesszeje. |
| 10 | Bikája hág, és nem hiába, tehene ellik, és nem vetél el. |
| 11 | Kieresztik kisfiaikat, mint a juhokat, és ugrándoznak gyermekeik. |
| 12 | Dob és citera mellett énekelnek, és síp hangjánál örvendeznek. |
| 13 | Jólétben töltik napjaikat, és csendesen szállnak le a holtak hazájába. |
| 14 | Azt mondták Istennek: Távozz tőlünk, nem akarunk tudni utaidról! |
| 15 | Mert kicsoda a Mindenható, hogy szolgáljuk, és mi hasznunk abból, ha hozzá folyamodunk? |
| 16 | Pedig jólétük nincs a kezükben. A bűnös tanácsoktól távol tartom magam! |
| 17 | Hányszor kialszik a bűnösök mécsese, veszedelem éri őket, és pusztulást osztogat Isten haragja! |
| 18 | Olyanok lesznek, mint a szél hordta törek, és mint a polyva, melyet elragadott a forgószél. |
| 19 | Csak fiainak tartogat veszedelmet az Isten? Neki fizet meg, majd megtudja! |
| 20 | Saját szemével látja meg romlását, és a Mindenható izzó haragját issza. |
| 21 | Mert mit törődik már halála után háza népével, ha hónapjainak száma elfogyott? |
| 22 | Kioktathatja-e valaki az Istent? Hiszen ő ítélkezik a magasság lakói fölött is! |
| 23 | Az egyik meghal ereje teljében, minden gondtól mentesen és nyugodtan. |
| 24 | Lágyéka tele van kövérséggel, csontjaiban zsíros velő van. |
| 25 | A másik pedig meghal keserű lélekkel, mert nem élvezte a jót. |
| 26 | Egyformán a porba kell feküdniük: ellepik őket a férgek. |
| 27 | Látjátok, ismerem gondolataitokat, és az ellenem szőtt fondorlatokat. |
| 28 | Mert azt mondjátok: Hol van az előkelők háza, hol van a sátor, ahol a bűnösök laknak? |
| 29 | Hát nem kérdeztétek meg azokat, akik utazni szoktak, és nem ismeritek intéseiket, |
| 30 | hogy a veszedelem napját Isten a gonoszoknak tartogatja, és a harag napja felé viszi őket? |
| 31 | Ki veti szemére dolgait, ki fizet meg neki tetteiért? |
| 32 | Ha kiviszik a temetőbe, sírdombja fölött őrködnek. |
| 33 | Édesek neki a völgy hantjai, és sok ember vonul utána, meg előtte is számtalan. |
| 34 | Miért akartok hiábavalósággal vigasztalni? Válaszaitokból a rosszindulat beszél. |
