| 1 | Amikor meghallotta az emóriak összes királya túl a Jordánon nyugat felé és a kánaániak valamennyi királya a tenger mellett, hogy kiszárította az ÚR a Jordán vizét Izráel fiai előtt, amíg átkeltek rajta, megdermedt a szívük, és elállt a lélegzetük is Izráel fiai miatt. |
| 2 | Abban az időben mondta az ÚR Józsuénak: Csinálj kőkéseket, és végeztesd el újból Izráel fiai között a körülmetélést. |
| 3 | Józsué tehát csinált kőkéseket, és körülmetélte Izráel fiait az Arálót-halmon. |
| 4 | Azért metélte őket körül Józsué, mert az Egyiptomból kijött egész férfinép, a harcosok mind meghaltak a pusztában útközben, miután kijöttek Egyiptomból. |
| 5 | Körül volt ugyan metélve az egész nép, amely kijött; de a pusztában született nép közül senkit sem metéltek körül útközben, miután kijöttek Egyiptomból. |
| 6 | Mert negyven esztendeig jártak Izráel fiai a pusztában, miközben az Egyiptomból kijött egész nép, valamennyi harcos elpusztult, mivel nem hallgattak az ÚR szavára. Ezért megesküdött az ÚR, hogy nem engedi meglátniuk azt a földet, amelyet esküvel ígért meg az ÚR atyáiknak, hogy nekünk adja, a tejjel és mézzel folyó földet. |
| 7 | Fiaikat azonban, akiket a helyükre állított, körülmetélte Józsué. Ezek körülmetéletlenek voltak, mert útközben nem metélték körül őket. |
| 8 | Amikor azonban befejezték az egész nép körülmetélését, a táborban maradtak, amíg erőre nem kaptak. |
| 9 | Az ÚR pedig ezt mondta Józsuénak: Ma hárítottam el rólatok az egyiptomi gyalázatot. Ezért hívják azt a helyet Gilgálnak mind a mai napig. |
| 10 | Amikor Gilgálban táboroztak Izráel fiai, elkészítették a páskát a hónap tizennegyedik napján este Jerikó síkságán. |
| 11 | A páska második napján kovásztalan kenyeret ettek a föld terméséből és pörkölt gabonát ugyanazon a napon. |
| 12 | A manna pedig megszűnt a következő naptól fogva, hogy ettek a föld terméséből. Nem volt többé mannája Izráel fiainak, hanem már abban az évben Kánaán földjének a termését ették. |
| 13 | Amikor Józsué Jerikónál volt, föltekintett, és látta, hogy egy férfi áll előtte, kivont karddal a kezében. Odament hozzá Józsué, és megkérdezte tőle: Közénk tartozol, vagy ellenségeinkhez? |
| 14 | Az pedig így felelt: Nem, hanem az ÚR seregének a vezére vagyok. Most jöttem. Ekkor Józsué arccal a földre borult előtte, és ezt mondta neki: Mit akar mondani szolgájának az én Uram? |
| 15 | Az ÚR seregének a vezére ezt felelte Józsuénak: Oldd le sarudat a lábadról, mert szent az a hely, ahol állsz. Józsué pedig úgy tett. |
