| 1 | Két nap múlva volt a páska és a kovásztalan kenyerek ünnepe; a főpapok és az írástudók keresték a módját, hogyan fogják el, és öljék meg őt csellel; |
| 2 | mert ezt mondták: "Ne az ünnepen, hogy zavargás ne legyen a nép körében." |
| 3 | Amikor Betániában a leprás Simon házában volt, és asztalhoz telepedett, odament egy asszony, akinél valódi és drága nárduskenet volt egy alabástrom tartóban: ezt az alabástrom tartót feltörte, és ráöntötte a kenetet Jézus fejére. |
| 4 | Egyesek bosszankodtak magukban: "Mire való a kenetnek ez a pazarlása? |
| 5 | Hiszen el lehetett volna ezt adni több, mint háromszáz dénárért, és a pénzt a szegényeknek szétosztani." És megharagudtak az asszonyra, |
| 6 | de Jézus ezt mondta: "Hagyjátok őt! Miért bántjátok? Hiszen jót tett velem, |
| 7 | mert a szegények mindig veletek vannak, és amikor csak akartok, jót tehettek velük, én azonban nem leszek mindig veletek. |
| 8 | Megtette, ami tőle telt: előre megkente a testemet a temetésre. |
| 9 | Bizony, mondom néktek, hogy az egész világon bárhol hirdetik majd az evangéliumot; amit ez az asszony tett, azt is elmondják majd az ő emlékezetére." |
| 10 | Ekkor Júdás Iskáriótes, egy a tizenkettő közül, elment a főpapokhoz, hogy elárulja őt nekik. |
| 11 | Amikor azok ezt meghallották, megörültek, és megígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő pedig kereste a módját, hogyan árulhatná el Jézust egy megfelelő pillanatban. |
| 12 | A kovásztalan kenyerek első napján, amikor a húsvéti bárányt szokták áldozni, így szóltak hozzá tanítványai: "Hol akarod megenni a húsvéti vacsorát, hol készítsük el?" |
| 13 | Jézus elküldött tanítványai közül kettőt, és ezt mondta nekik: "Menjetek a városba, és ott szembejön veletek egy ember, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt, |
| 14 | és ahova bemegy, mondjátok meg a házigazdának, hogy a Mester ezt üzeni: Hol van a szállásom, ahol tanítványaimmal együtt megehetem a húsvéti vacsorát? |
| 15 | Ő majd mutat nektek egy nagy emeleti termet berendezve, készen: ott készítsétek el nekünk a vacsorát." |
| 16 | Elindultak tehát a tanítványok, és bementek a városba; itt mindent úgy találtak, ahogyan megmondta nekik, és elkészítették a húsvéti vacsorát. |
| 17 | Amikor beesteledett, odament a tizenkettővel; |
| 18 | és amikor asztalhoz telepedtek és ettek, ezt mondta Jézus: "Bizony, mondom néktek, közületek egy, aki együtt eszik velem, el fog árulni engem." |
| 19 | Erre elszomorodtak, és egyik a másik után kezdte tőle kérdezni: "Talán én?" |
| 20 | Mire ő ezt mondta nekik: "Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt mártogat a tálba. |
| 21 | Mert az Emberfia elmegy ugyan, amint meg van írva róla, de jaj annak az embernek, aki az Emberfiát elárulja: jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem születik." |
| 22 | És amikor ettek, vette a kenyeret, ádást mondott, és megtörte, odaadta nekik, és ezt mondta: "Vegyétek, ez az én testem." |
| 23 | Azután vette a poharat, hálát adott, odaadta nekik, ittak belőle mindnyájan, |
| 24 | és ezt mondta nekik: "Ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik. |
| 25 | Bizony, mondom néktek, hogy nem iszom többé a szőlőtő terméséből addig a napig, amikor újat iszom az Isten országában." |
| 26 | Miután elénekelték a zsoltárokat, kimentek az Olajfák hegyére. |
| 27 | És akkor így szólt hozzájuk Jézus: "Mindnyájan megbotránkoztok bennem, mert meg van írva: Megverem a pásztort, és elszélednek a juhok. |
| 28 | De miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába." |
| 29 | Péter ezt mondta neki: "Ha mindenki meg is botránkozik, én akkor sem." |
| 30 | Jézus így szólt hozzá: "Bizony, mondom néked: te még ma, ezen az éjszakán, mielőtt kétszer megszólal a kakas, háromszor tagadsz meg engem." |
| 31 | Ő azonban annál inkább mondta: "Ha meg kell is halnom veled, akkor sem tagadlak meg." Ugyanígy beszéltek a többiek is. |
| 32 | Ekkor arra a helyre értek, amelynek neve Gecsemáné, és így szólt tanítványaihoz: "Üljetek le itt, amíg imádkozom." |
| 33 | Maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, azután rettegni és gyötrődni kezdett, |
| 34 | majd így szólt hozzájuk: "Szomorú az én lelkem mindhalálig: maradjatok itt, és virrasszatok." |
| 35 | Egy kissé tovább ment, a földre borult és imádkozott, hogy ha lehetséges, múljék el tőle ez az óra. |
| 36 | És így szólt: "Abbá, Atyám! Minden lehetséges neked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem amint te." |
| 37 | Amikor visszament, alva találta őket, és így szólt Péterhez: "Simon, alszol? Nem voltál képes egyetlen órát virrasztani? |
| 38 | Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen." |
| 39 | Újra elment, és ugyanazokkal a szavakkal imádkozott. |
| 40 | Amikor visszatért, ismét alva találta őket, mert szemük elnehezült; és nem tudták, mit feleljenek neki. |
| 41 | Harmadszor is visszatért, és így szólt hozzájuk: "Aludjatok tovább és pihenjetek! Elég! Eljött az óra! Íme, átadatik az Emberfia a bűnösök kezébe. |
| 42 | Ébredjetek, menjünk! Íme, közel van, aki engem elárul." |
| 43 | Még beszélt, amikor egyszer csak megjelent Júdás, egy a tizenkettő közül, és kardokkal, botokkal felszerelt sokaság jött vele a főpapoktól, az írástudóktól és a vénektől. |
| 44 | Az árulója ezt az ismertető jelet adta meg nekik: "Akit megcsókolok, az lesz ő: fogjátok el, és vigyétek be biztos kísérettel." |
| 45 | Amikor odaért, azonnal hozzálépett, és így szólt: "Mester!" - és megcsókolta. |
| 46 | Azok pedig rátették kezüket, és elfogták. |
| 47 | Egyvalaki az ott állók közül kirántotta a kardját, lecsapott a főpap szolgájára, és levágta a fülét. |
| 48 | Ekkor megszólalt Jézus, és ezt mondta nekik: "Úgy vonultatok ki ellenem, mint valami rabló ellen, kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok. |
| 49 | Veletek voltam mindennap a templomban, amikor tanítottam, és nem fogtatok el. Az Írásoknak azonban be kell teljesedniük." |
| 50 | Ekkor mindnyájan elhagyták őt és elfutottak. |
| 51 | De követte őt egy ifjú, aki csak egy inget viselt meztelen testén: őt is elfogták, |
| 52 | de ő az ingét otthagyva meztelenül elmenekült. |
| 53 | Ekkor Jézust a főpaphoz vitték, és oda gyülekeztek a főpapok, a vének és az írástudók is mind. |
| 54 | Péter távolról követte őt, be egészen a főpap palotájának udvarába, és ott ült a szolgákkal, melegedett a tűznél. |
| 55 | A főpapok pedig az egész nagytanáccsal együtt bizonyítékot kerestek Jézus ellen, hogy halálra adhassák; de nem találtak. |
| 56 | Sokan tettek ugyan ellene hamis tanúvallomást, a vallomások azonban nem egyeztek. |
| 57 | Ekkor előálltak néhányan, és ezt a hamis vallomást tették ellene: |
| 58 | "Mi hallottuk, amikor ezt mondta: Én lerombolom a kézzel alkotott templomot, és három nap alatt mást építek, olyat, amit nem emberi kéz alkotott." |
| 59 | De vallomásuk így sem egyezett. |
| 60 | A főpap ekkor középre állt, és megkérdezte Jézustól: "Semmit sem felelsz arra, amit ezek ellened vallanak?" |
| 61 | Ő azonban hallgatott, és nem válaszolt semmit. Ismét megkérdezte őt a főpap, és így szólt hozzá: "Te vagy a Krisztus, az Áldottnak Fia?" |
| 62 | Jézus ezt mondta: "Én vagyok, és meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőiben." |
| 63 | A főpap erre megszaggatta a ruháit, és így szólt: "Mi szükségünk van még tanúkra? |
| 64 | Hallottátok az istenkáromlást. Mi a ti véleményetek erről?" Azok pedig együttesen kimondták az ítéletet, hogy méltó a halálra. |
| 65 | Akkor némelyek elkezdték őt köpdösni, arcát betakarni és ütlegelni őt, és ezt mondták neki: "Most prófétálj!" A szolgák is arcul verték őt. |
| 66 | Amikor Péter lenn volt az udvaron, arra ment a főpap egyik szolgálóleánya. |
| 67 | Meglátta Pétert, amint melegedett, ránézett, és így szólt: "Te is a názáreti Jézussal voltál." |
| 68 | Ő azonban tagadta, és ezt mondta: "Nem tudom, nem is értem, mit beszélsz." És kiment az előcsarnokba. A kakas pedig megszólalt. |
| 69 | A szolgálóleány ismét meglátta őt, és újra mondta az ott állóknak: "Ez közülük való." |
| 70 | De ő ismét tagadta. Egy kis idő múlva viszont az ott állók mondták Péternek: "Bizony, közülük való vagy, hiszen Galileából való vagy te is." |
| 71 | Ekkor ő elkezdett átkozódni és esküdözni: "Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek." |
| 72 | És nyomban megszólalt a kakas másodszor is. Péternek ekkor eszébe jutott, amit Jézus mondott neki: "Mielőtt a kakas kétszer megszólal, háromszor tagadsz meg engem." És sírásra fakadt. |
