| 1 | Azokban a napokban, amikor ismét igen nagy volt a sokaság és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait, és így szólt hozzájuk: |
| 2 | "Szánakozom a sokaságon, mert már három napja vannak velem, és nincs mit enniük; |
| 3 | ha pedig éhesen bocsátom őket haza, kidőlnek az úton, mert némelyikük messziről jött." |
| 4 | Tanítványai így feleltek: "Miből tudná valaki ezeket kenyérrel jóllakatni itt a pusztában?" |
| 5 | Megkérdezte tőlük: "Hány kenyeretek van?" Ők ezt válaszolták: "Hét." |
| 6 | Ekkor megparancsolta a sokaságnak, hogy telepedjék le a földre, azután vette a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és tanítványainak adta, hogy tegyék eléjük. Ők pedig a sokaság elé tették. |
| 7 | Volt néhány kis haluk is, és miután áldást mondott, szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. |
| 8 | Ettek és jóllaktak, azután összeszedték a maradék darabokat hét kosárral, |
| 9 | pedig mintegy négyezren voltak. Ezek után elbocsátotta őket, |
| 10 | és azonnal hajóba szállva tanítványaival együtt elment Dalmanuta vidékére. |
| 11 | Kimentek hozzá a farizeusok, és vitatkozni kezdtek vele: mennyei jelt követeltek tőle, kísértve őt. |
| 12 | Jézus lelke mélyéről felsóhajtva így szólt: "Miért kíván jelt ez a nemzedék? Bizony, mondom néktek, nem adatik jel ennek a nemzedéknek." |
| 13 | Ezzel otthagyta őket, és ismét hajóba szállva elment a túlsó partra. |
| 14 | De elfelejtettek kenyeret vinni, és mindössze egy kenyér volt velük a hajóban. |
| 15 | Jézus figyelmeztette őket, és így szólt: "Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától!" |
| 16 | Erre tanakodni kezdtek arról, hogy nincs kenyerük. |
| 17 | Amikor ezt Jézus észrevette, így szólt hozzájuk: "Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenyeretek? Hát még mindig nem veszitek észre, és nem értitek? Még mindig olyan keményszívűek vagytok? |
| 18 | Van szemetek, és mégsem láttok, fületek is van, és mégsem hallotok? Nem is emlékeztek? |
| 19 | Amikor az öt kenyeret megtörtem az ötezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?" Így feleltek: "Tizenkettőt." |
| 20 | "És amikor a hét kenyeret törtem meg a négyezernek, hány kosarat szedtetek tele kenyérdarabokkal?" Ezt mondták: "Hetet." |
| 21 | Erre Jézus újra megkérdezte: "Még mindig nem értitek?" |
| 22 | Amikor Bétsaidába érkeztek, egy vakot vittek hozzá, és kérték, hogy érintse meg. |
| 23 | Ő pedig a vakot kézen fogva kivezette a faluból, azután szemére köpve rátette kezét, és megkérdezte: "Látsz-e valamit?" |
| 24 | Az felnézett, és így szólt: "Úgy látom az embereket, mintha fákat látnék, amint járkálnak." |
| 25 | Aztán Jézus ismét rátette a kezét a szemére, ő pedig körülnézett, és meggyógyult, tisztán látott mindent. |
| 26 | Jézus ekkor hazaküldte őt, és azt mondta: "Még a faluba se menj be!" |
| 27 | Jézus pedig elindult tanítványaival együtt Cézárea Filippi falvaiba. Útközben megkérdezte tanítványaitól: "Kinek mondanak engem az emberek?" |
| 28 | Ők így feleltek: "Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások pedig egynek a próféták közül." |
| 29 | Jézus tovább kérdezte őket: "Hát ti kinek mondotok engem?" Péter így válaszolt neki: "Te vagy a Krisztus." |
| 30 | Jézus ekkor rájuk parancsolt, hogy senkinek ne beszéljenek őróla. |
| 31 | És tanítani kezdte őket arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, és el kell vettetnie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, de harmadnapon fel kell támadnia. |
| 32 | Jézus nyíltan beszélt erről a dologról. Péter ekkor magához vonva őt meg akarta dorgálni; |
| 33 | ő azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megdorgálta Pétert, és ezt mondta: "Távozz tőlem, Sátán, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint." |
| 34 | Ekkor magához hívta a sokaságot tanítványaival együtt, és ezt mondta nekik: "Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem. |
| 35 | Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. |
| 36 | Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall? |
| 37 | Mert mit adhat az ember váltságdíjul lelkéért? |
| 38 | Mert ha valaki szégyell engem és az én beszédeimet e parázna és bűnös nemzedék előtt, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsőségében a szent angyalokkal." |
