| 1 | Nem kiált-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az értelem? |
| 2 | Kiáll a magaslatok ormára, az útra, a keresztutakra. |
| 3 | A városba vivő kapuknál, a bejáratoknál hangosan kiált.] |
| 4 | Hozzátok kiáltok, férfiak, szavam az emberekhez szól. |
| 5 | Legyetek okosak, ti együgyűek, legyetek értelmesek, ti ostobák! |
| 6 | Hallgassatok rám, mert fontos dolgokat mondok, ha felnyitom ajkamat, helyes, amit mondok. |
| 7 | Mert szám igazságot szól, ajkam utálja a gonoszt. |
| 8 | Számnak minden szava igaz, nincs bennük csalárdság vagy hamisság. |
| 9 | Mind világosak az értelmeseknek, és az ismeretre vágyóknak érthetők. |
| 10 | Intésemet fogadjátok el, ne az ezüstöt, inkább a tudást, mint a színaranyat! |
| 11 | Mert értékesebb a bölcsesség az igazgyöngynél, és nem fogható hozzá semmiféle drágaság. |
| 12 | Én, a bölcsesség, együtt lakom az okossággal, és nálam van a megfontolt tudás. |
| 13 | Aki féli az URat, gyűlöli a rosszat. A kevélyt és a kevélységet, a helytelen utat meg az álnok beszédet gyűlölöm. |
| 14 | Enyém a tanács és a jutalom, én vagyok az értelem, enyém a hatalom. |
| 15 | Általam uralkodnak a királyok, és rendelkeznek igazságosan a fejedelmek. |
| 16 | Általam vezetnek a vezérek, és ítélkeznek igazságosan az elöljárók. |
| 17 | Szeretem azokat, akik engem szeretnek, megtalálnak engem, akik keresnek. |
| 18 | Gazdagság és megbecsülés van nálam, maradandó vagyon és igazság. |
| 19 | Gyümölcsöm drágább az aranynál, a színaranynál is, és jövedelmem a színezüstnél. |
| 20 | Az igazság ösvényén járok és a törvénynek az útjain, |
| 21 | hogy örökséget adjak az engem szeretőknek, és megtöltsem kincstárukat. |
| 22 | Az ÚR útjának kezdetén alkotott engem, művei előtt réges-régen. |
| 23 | Az ősidőkben formált engem, kezdetben, a föld keletkezése előtt. |
| 24 | Mikor még nem voltak mélységek, megszülettem, mikor még nem voltak tele a források vízzel. |
| 25 | Mielőtt a hegyek helyükre kerültek, a halmok létrejötte előtt megszülettem; |
| 26 | amikor még nem alkotta meg a földet, a rónákat, még a világ legelső porszemét sem. |
| 27 | Ott voltam, amikor megszilárdította az eget, amikor kimérte a látóhatárt a mélység fölött. |
| 28 | Amikor megerősítette odafönt a fellegeket, amikor felbuzogtak a mélység forrásai, |
| 29 | amikor határt szabott a tengernek, hogy a víz át ne léphesse partját, amikor kimérte a föld alapjait, |
| 30 | én már mellette voltam, mint kedvence, és gyönyörűsége voltam minden nap, színe előtt játszadozva mindenkor. |
| 31 | Játszadoztam földje kerekségén, és gyönyörködtem az emberekben. |
| 32 | Ezért, fiaim, hallgassatok rám, mert boldogok, akik megőrzik útjaimat! |
| 33 | Hallgassatok az intésre, hogy bölcsek legyetek, és ne hanyagoljátok el azt! |
| 34 | Boldog ember az, aki hallgat rám, ajtóm előtt vigyázva minden nap, ajtófélfáimat őrizve. |
| 35 | Mert aki engem megtalál, az életet találja meg, és kegyelmet nyer az ÚRtól. |
| 36 | De aki vétkezik ellenem, magának árt, gyűlölőim mind a halált szeretik. |
