| 1 | Dávid zsoltára. URam, hallgasd meg imádságomat, figyelj könyörgésemre! Hallgass meg, mert hű és igaz vagy te! |
| 2 | Ne szállj perbe szolgáddal, hiszen egy élő sem igaz előtted! |
| 3 | Mert ellenség üldöz engem, földre tiporja életemet, sötétségbe taszít, mint a régen meghaltakat. |
| 4 | Lelkem elcsüggedt bennem, szívem megdermedt bensőmben. |
| 5 | Visszaemlékezem a régi napokra, végiggondolom minden tettedet, elmélkedem kezed alkotásain. |
| 6 | Imádkozva nyújtom feléd kezem, lelkem utánad eped, mint a kiszikkadt föld. ( Szela.) |
| 7 | Siess, URam, hallgass meg, mert odavan a lelkem. Ne rejtsd el orcádat előlem, mert olyan leszek, mint a sírba leszállók! |
| 8 | Hadd halljam minden reggel, hogy hűséges vagy, hiszen benned bízom! Ismertesd meg velem, melyik úton járjak, mert hozzád vágyódik lelkem. |
| 9 | Ments meg ellenségeimtől, URam, nálad keresek oltalmat! |
| 10 | Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton! |
| 11 | Tartsd meg életemet nevedért, URam, hozz ki engem a nyomorúságból a te igazságodért! |
| 12 | Némítsd el ellenségeimet a te hűségedért! Pusztítsd el azokat, akik életemre törnek, mert a te szolgád vagyok én! |
