| 1 | Igazságosan fog uralkodni a király és törvényesen fognak vezetni a vezérek. |
| 2 | Mindegyik olyan lesz, mint rejtekhely a szél ellen, és fedett hely zivatar idején, mint patak a száraz tájon, mint hatalmas kőszál árnyéka a kiszikkadt földön. |
| 3 | Nem lesznek homályosak a szemek, ha látni kell, figyelmesek lesznek a fülek, ha hallani kell. |
| 4 | A meggondolatlanok értelmesen gondolkoznak, a dadogó nyelvűek folyékonyan, világosan beszélnek. |
| 5 | Nem nevezik többé a bolondot nemesnek, és a gazembert sem mondják tisztességesnek. |
| 6 | Mert a bolond csak bolondot beszél, szívében álnokságot forral, elvetemülten jár el. Tévelygést hirdet az ÚRról, éhezni hagyja az éhes embert, megfosztja italától a szomjazót. |
| 7 | A gazembernek gonoszak az eszközei, és galádságot tervez: hazug beszéddel megrontja az alázatosokat, még ha a szegénynek igaza van is. |
| 8 | De a nemes lelkű nemesen gondolkozik, és kitart a nemes dolgok mellett. |
| 9 | Ti könnyelmű asszonyok, halljátok meg szavam! Ti elbizakodott leányok, figyeljetek beszédemre! |
| 10 | Alig egy év múlva reszkettek, ti elbizakodottak, mert nem lesz többé szüret, nem lesz gyümölcsszedés! |
| 11 | Borzadjatok, ti könnyelműek, reszkessetek, ti elbizakodottak! Vetkőzzetek meztelenre, csak ágyékkötőt öltsetek! |
| 12 | Mellet verve gyászoljátok a gyönyörű mezőket, a termő szőlőtőkét, |
| 13 | népem termőföldjét, melyet tövis és gaz ver föl, és a vigadozó város sok vidám házát! |
| 14 | Mert elhagyott lesz a kastély, elnémul a város lármája, a várhegy és a bástya barlang lesz mindörökre, ahol zebrák viháncolnak és nyájak legelésznek. |
| 15 | Végül kiárad ránk a lélek a magasból. Akkor majd a puszta kertté válik, a kert pedig erdőnek látszik. |
| 16 | A pusztában is jog lakik, a kertben igazság honol. |
| 17 | Az igazság békét teremt, és az igazság a békét és a biztonságot szolgálja örökké. |
| 18 | Békés hajlékban lakik majd népem, biztonságos lakóhelyeken, gondtalan nyugalomban. |
| 19 | De jégeső hull, és ledől az erdő, a város pedig elsüllyed a mélyben. |
| 20 | Boldogok vagytok, akik mindenütt víz mellett vethettek, és szabadjára engedhetitek az ökröt és a szamarat. |
