| 1 | "Hasonló a mennyek országa a gazdához, aki korán reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlőjébe. |
| 2 | Miután megegyezett a munkásokkal napi egy dénárban, elküldte őket a szőlőjébe. |
| 3 | Amikor kiment kilenc óra tájban, látta, hogy mások is állnak a piacon tétlenül, |
| 4 | és ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe, és ami jogos, megadom nektek. |
| 5 | Azok pedig elmentek. Ismét kiment tizenkét óra körül és délután három óra tájban, és ugyanígy tett. |
| 6 | Amikor pedig késő délután öt óra tájban is kiment, még mindig talált ott álldogálókat, és megkérdezte tőlük: Miért álltok itt egész nap tétlenül? |
| 7 | Azok pedig így válaszoltak: Mert senki sem fogadott meg bennünket. Erre ezt mondta nekik: Menjetek ti is a szőlőbe! |
| 8 | Miután pedig beesteledett, ezt mondta a szőlő gazdája a vincellérjének: Hívd elő a munkásokat, és fizesd ki a bért, az utolsókon kezdve az elsőkig. |
| 9 | Ekkor jöttek azok, akik öt óra tájban álltak munkába, és kaptak egy-egy dénárt. |
| 10 | Amikor azután az elsők jöttek, azt gondolták, hogy többet kapnak, de ők is csak egy-egy dénárt kaptak. |
| 11 | Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen, |
| 12 | és ezt mondták: Ezek az utolsók egy órát dolgoztak, és egyenlővé tetted őket velünk, akik az egész nap terhét hordoztuk, és szenvedtünk a hőségtől. |
| 13 | Ő pedig így felelt egyiküknek: Barátom, nem bánok veled igazságtalanul: Nem egy dénárban egyeztél-e meg velem? |
| 14 | Vedd, ami a tied, és menj el. Én pedig az utolsónak is annyit akarok adni, mint neked. |
| 15 | Hát nem szabad-e nekem azt tennem a javaimmal, amit akarok? Vagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok? |
| 16 | Így lesznek az utolsókból elsők, és az elsőkből utolsók." |
| 17 | Amikor Jézus Jeruzsálembe készült felmenni, maga mellé vette külön a tizenkét tanítványt, és útközben ezt mondta nekik: |
| 18 | "Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak. Halálra ítélik, |
| 19 | és átadják a pogányoknak, hogy kigúnyolják, megkorbácsolják és keresztre feszítsék, de harmadnapon feltámad." |
| 20 | Akkor odament hozzá a Zebedeus fiainak anyja fiaival együtt, leborult előtte, és kérni akart tőle valamit. |
| 21 | Jézus megkérdezte tőle: "Mit akarsz?" Ő így felelt: "Mondd, hogy az én két fiam közül az egyik jobb kezed, a másik bal kezed felől üljön a te országodban." |
| 22 | Jézus így válaszolt: "Nem tudjátok, mit kértek. Ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én fogok kiinni?" Ők így feleltek: "Ki tudjuk." |
| 23 | Erre ő ezt mondta nekik: "Az én poharamat kiisszátok ugyan, de hogy ki üljön jobb és bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni. Azok fogják megkapni, akiknek az én Atyám elkészítette." |
| 24 | Amikor ezt meghallotta a többi tíz, megharagudott a két testvérre. |
| 25 | De Jézus magához hívta őket, és ezt mondta: "Tudjátok, hogy a népek fejedelmei uralkodnak rajtuk, és a nagyok hatalmaskodnak rajtuk. |
| 26 | De közöttetek ne így legyen: hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok, |
| 27 | és aki közöttetek első akar lenni, az legyen a rabszolgátok. |
| 28 | Mint ahogy az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért." |
| 29 | Amikor elindultak Jerikóból, nagy sokaság követte őt. |
| 30 | És íme, két vak ült az út mellett, és amikor hallották, hogy Jézus arra megy, felkiáltottak: "Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!" |
| 31 | A sokaság azonban rájuk szólt, hogy hallgassanak el, de ők még hangosabban kiáltották: "Uram, Dávid Fia, könyörülj rajtunk!" |
| 32 | Jézus megállt, megszólította őket, és ezt kérdezte: "Mit akartok, mit tegyek veletek?" |
| 33 | Ők így feleltek: "Azt, Uram, hogy megnyíljék a szemünk." |
| 34 | Jézus megszánta őket, megérintette szemüket, és azonnal visszanyerték látásukat, és követték őt. |
