| 1 | Tovább beszélt Elíhú, és ezt mondta: |
| 2 | Jogosnak gondolod-e, ha ezt mondod: Igazam van Istennel szemben? |
| 3 | Ha így szólsz: Mit érek vele, mi hasznom abból, ha nem vétkezem? – |
| 4 | Én megadom rá neked a választ, neked is, meg a barátaidnak is. |
| 5 | Tekints az égre és lásd meg! Nézd a fellegeket, milyen magasan vannak fölötted! |
| 6 | Ha vétkezel, mit ártasz neki? Bármennyi a bűnöd, mit tehetsz ellene? |
| 7 | Ha igaz vagy, mit adsz neki, vagy mit kap tőled? |
| 8 | Csak a magadfajta embernek árt a bűnöd, és az ember fiának használ igazságod. |
| 9 | A sok elnyomás miatt kiáltoznak az emberek, jajgatnak a hatalmasok karja miatt. |
| 10 | De nem mondják: Hol van az én teremtő Istenem, aki éneket ad számba éjszaka, |
| 11 | aki többre tanít minket, mind a föld állatait, és bölcsebbé tesz az égi madaraknál? |
| 12 | Ezért kiálthatnak a gonoszok kevélysége miatt, de ő nem válaszol. |
| 13 | Bizony a hiábavalóságot nem hallgatja meg Isten, a Mindenható nem veszi tekintetbe. |
| 14 | Akkor sem, ha azt mondod, hogy nem veszed észre, előtte van ügyed, de várnod kell. |
| 15 | Mivel még nem büntetett meg eléggé haragjában, és még nem vette tudomásul, hogy mily nagy a vétek, |
| 16 | azért tátja föl Jób hiábavalóságra a száját, és szaporítja a szót tudatlanul. |
