| 1 | Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, |
| 2 | az ezt mondhatja az ÚRnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom! |
| 3 | Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől. |
| 4 | Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége. |
| 5 | Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal, |
| 6 | sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól. |
| 7 | Ha ezren esnek is el melletted, és tízezren jobbod felől, téged akkor sem ér el. |
| 8 | A te szemed csak nézi, és meglátja a bűnösök bűnhődését. |
| 9 | Ha az URat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak, |
| 10 | nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás. |
| 11 | Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, |
| 12 | kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben. |
| 13 | Eltaposod az oroszlánt és a viperát, eltiprod az oroszlánkölyköt és a tengeri szörnyet. |
| 14 | Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet. |
| 15 | Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsőítem őt. |
| 16 | Megelégítem hosszú élettel, gyönyörködhet szabadításomban. |
