| 1 | Ezután elindult az egész testület, és elvitték őt Pilátushoz. |
| 2 | Ott így kezdték vádolni: "Megállapítottuk, hogy félrevezeti népünket, ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt állítja magáról, hogy ő a felkent király." |
| 3 | Pilátus megkérdezte tőle: "Te vagy a zsidók királya?" Ő pedig ezt felelte: "Te mondod." |
| 4 | Pilátus erre így szólt a főpapokhoz és a sokasághoz: "Semmi bűnt nem találok ebben az emberben." |
| 5 | De azok erősen állították: "Fellázítja a népet tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig." |
| 6 | Pilátus ezt hallva megkérdezte, hogy Galileából való-e ez az ember. |
| 7 | Amikor pedig megtudta, hogy Heródes hatósága alá tartozik, átküldte Heródeshez, aki szintén Jeruzsálemben tartózkodott ezekben a napokban. |
| 8 | Amikor Heródes meglátta Jézust, nagyon megörült, mert már jó ideje szerette volna látni, mivel hallott róla, és azt remélte, hogy valami csodát tesz majd az ő szeme láttára. |
| 9 | Hosszasan kérdezgette őt, de Jézus semmit sem válaszolt neki. |
| 10 | Ott álltak a főpapok és az írástudók is, akik hevesen vádolták. |
| 11 | Heródes pedig katonai kíséretével együtt megvetően bánt vele, kigúnyolta, és fényes ruhába öltöztetve visszaküldte Pilátushoz. |
| 12 | Ezen a napon Heródes és Pilátus barátságot kötöttek egymással. Előtte ugyanis haragban voltak. |
| 13 | Ekkor Pilátus összehívta a főpapokat, a vezetőket és a népet, |
| 14 | és így szólt hozzájuk: "Ezt az embert elém hoztátok azzal, hogy a népet félrevezeti. Íme, én előttetek vallattam ki, és nem találtam ebben az emberben egyet sem azok közül a bűnök közül, amelyekkel vádoljátok. |
| 15 | De még Heródes sem, mert visszaküldte hozzánk. Láthatjátok, hogy semmi halált érdemlő dolgot nem követett el: |
| 16 | megfenyítem tehát, és elbocsátom." |
| 17 | (Ünnepenként pedig szabadon kellett neki bocsátania egy foglyot.) |
| 18 | Erre valamennyien felkiáltottak: "Ezt öld meg! Barabbást pedig bocsásd el nekünk!" |
| 19 | Ez utóbbi a városban történt lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve. |
| 20 | Pilátus ismét szólt hozzájuk, mert szerette volna szabadon bocsátani Jézust. |
| 21 | De ezek kiáltoztak: "Feszítsd meg, feszítsd meg őt!" |
| 22 | Ő azonban harmadszor is odafordult hozzájuk: "De hát mi rosszat tett ez? Nem találtam benne semmiféle halált érdemlő bűnt: megfenyítem tehát, és elbocsátom." |
| 23 | De azok hangos kiáltásokkal sürgették és követelték, hogy feszítsék meg. És kiáltozásuk győzött. |
| 24 | Pilátus ekkor úgy döntött, hogy legyen meg, amit kívánnak: |
| 25 | szabadon bocsátotta azt, akit kértek, aki lázadásért és gyilkosságért volt börtönbe vetve; Jézust pedig kiszolgáltatta akaratuknak. |
| 26 | Amikor elvezették őt, megragadtak egy bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jött, és rátették a keresztet, hogy vigye Jézus után. |
| 27 | A népnek és az asszonyoknak nagy sokasága követte őt, akik jajgattak, és siratták őt. |
| 28 | Jézus pedig feléjük fordulva ezt mondta nekik: "Jeruzsálem leányai, ne engem sirassatok, hanem magatokat és gyermekeiteket sirassátok; |
| 29 | mert jönnek majd olyan napok, amikor ezt mondják: Boldogok a meddők, az anyaméhek, amelyek nem szültek, és az emlők, amelyek nem szoptattak! |
| 30 | Akkor majd kiáltani kezdik a hegyeknek: Essetek ránk! - és a halmoknak: Borítsatok el minket! |
| 31 | Mert ha a zöldellő fával ezt teszik, mi történik a szárazzal?" |
| 32 | Két gonosztevőt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki őket. |
| 33 | Amikor arra a helyre értek, amelyet Koponya-helynek hívtak, keresztre feszítették őt, és a gonosztevőket: az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. |
| 34 | Jézus pedig így könyörgött: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek." Azután sorsvetéssel osztozkodtak ruháin. |
| 35 | A nép ott állt és nézte. A főemberek pedig velük együtt így csúfolódtak: "Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő az Isten választott Krisztusa!" |
| 36 | Kigúnyolták a katonák is, odamentek hozzá, ecetet vittek neki, |
| 37 | és így szóltak: "Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat!" |
| 38 | Felírás is volt a feje fölött görög, latin és héber betűkkel írva: EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA. |
| 39 | A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: "Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is." |
| 40 | De a másik megrótta, ezt mondva neki: "Nem féled az Istent? Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! |
| 41 | Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el." |
| 42 | Majd így szólt: "Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba." |
| 43 | Erre ő így felelt neki: "Bizony, mondom néked, ma velem leszel a paradicsomban." |
| 44 | Tizenkét órától egészen három óráig sötétség lett az egész földön. |
| 45 | A nap elhomályosodott, a templom kárpitja pedig középen kettéhasadt. |
| 46 | Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: "Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!" És ezt mondva meghalt. |
| 47 | Amikor a százados látta, ami történt, dicsőítette Istent, és így szólt: "Ez az ember valóban igaz volt." |
| 48 | És az egész sokaság, amely erre a látványra verődött össze, amikor látta a történteket, mellét verve hazatért. |
| 49 | Jézus ismerősei pedig mindnyájan és az őt Galileától fogva követő asszonyok távolabb állva szemlélték mindezt. |
| 50 | Volt egy József nevű ember, Arimátiából, a júdeaiak egyik városából való, a nagytanács tagja, derék és igaz férfiú, |
| 51 | aki nem értett egyet a többiek határozatával és eljárásával, aki maga is várta az Isten országát. |
| 52 | Ő elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. |
| 53 | Aztán levette, gyolcsba göngyölte, és elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba, amelyben még senki sem feküdt soha. |
| 54 | Az ünnepi előkészület napja már elmúlt és megkezdődött a szombat. |
| 55 | Elkísérték őt az asszonyok, akik együtt jöttek vele Galileából, és megnézték a sírboltot, meg azt is, hogyan helyezték el Jézus testét. |
| 56 | Aztán visszatértek, illatszereket és drága keneteket készítettek. Szombaton azonban pihentek a parancsolat szerint. |
