| 1 | Amikor megvirradt, a főpapok és a nép vénei valamennyien azt a határozatot hozták Jézus ellen, hogy halálra juttatják. |
| 2 | Azután megkötözték, elvitték és átadták Pilátusnak, a helytartónak. |
| 3 | Amikor pedig Júdás, aki őt elárulta, látta, hogy elítélték, megbánta tettét, visszavitte a harminc ezüstöt a főpapoknak és a véneknek, |
| 4 | és ezt mondta: "Vétkeztem, mert ártatlan vért árultam el." De azok ezt mondták: "Mi közünk hozzá? A te dolgod." |
| 5 | Erre ő a templomba hajítva az ezüstöket, eltávozott, ment és felakasztotta magát. |
| 6 | A főpapok pedig felszedték az ezüstöket, és így szóltak: "Nem szabad ezt a templom kincséhez tennünk, mert vérdíj." |
| 7 | Aztán határozatot hoztak, és megvásárolták belőle a Fazekasmezőt, az idegenek számára temetőnek. |
| 8 | Ezért hívják ezt a mezőt a mai napig is Vérmezőnek. |
| 9 | Ekkor teljesedett be Jeremiás próféta mondása: "És vették a harminc ezüstöt, a felbecsültnek árát, akit Izráel fiai ennyire becsültek, |
| 10 | és odaadták a Fazekasmezőért, ahogyan megparancsolta nekem az Úr." |
| 11 | Jézust pedig a helytartó elé állították, aki ezt kérdezte tőle: "Te vagy a zsidók királya?" "Te mondod" - válaszolta neki Jézus. |
| 12 | De mikor a főpapok és a vének vádolták, semmit sem válaszolt. |
| 13 | Akkor így szólt hozzá Pilátus: "Nem hallod, mi mindent vallanak ellened?" |
| 14 | Jézus azonban nem felelt egyetlen szavára sem, úgyhogy a helytartó nagyon elcsodálkozott. |
| 15 | Ünnepenként a helytartó szabadon szokott bocsátani a sokaságnak egy foglyot, akit ők kívántak. |
| 16 | Volt pedig akkor egy nevezetes foglyuk, akit Barabbásnak hívtak. |
| 17 | Amikor tehát összegyűltek, Pilátus ezt kérdezte tőlük: "Mit akartok, melyiket bocsássam nektek szabadon: Barabbást vagy Jézust, akit Krisztusnak mondanak?" |
| 18 | Tudta ugyanis, hogy Jézust irigységből szolgáltatták ki neki. |
| 19 | Mikor pedig a bírói székben ült, felesége ezt üzente neki: "Ne avatkozz ennek az igaz embernek a dolgába, mert sokat szenvedtem ma álmomban miatta." |
| 20 | A főpapok és a vének azonban rávették a sokaságot, hogy Barabbást kérjék ki, Jézust pedig veszítsék el. |
| 21 | Erre a helytartó újra megkérdezte őket: "Mit kívántok, a kettő közül melyiket bocsássam nektek szabadon?" Azok ezt mondták: "Barabbást." |
| 22 | Pilátus így szólt hozzájuk: "Mit tegyek akkor Jézussal, akit Krisztusnak mondanak?" Mindnyájan így kiáltották: "Feszíttessék meg!" |
| 23 | Azután ezt kérdezte: "De mi rosszat tett?" Azok pedig még hangosabban kiáltoztak: "Feszíttessék meg!" |
| 24 | Amikor Pilátus látta, hogy nem ér el semmit, sőt a forrongás még nagyobb lesz, vizet hozatott, megmosta kezét a sokaság szeme láttára, és így szólt: "Ártatlan vagyok ennek az igaz embernek a vérétől. Ám ti lássátok!" |
| 25 | Az egész nép így kiáltott: "Szálljon ránk és gyermekeinkre az ő vére!" |
| 26 | Akkor szabadon bocsátotta nekik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatta, és kiszolgáltatta, hogy feszítsék meg. |
| 27 | Akkor a helytartó katonái magukkal vitték Jézust a helytartóságra, és köré gyűjtötték az egész csapatot. |
| 28 | Levetkőztették, bíborszínű köpenyt adtak rá, |
| 29 | tövisből font koronát tettek a fejére, nádszálat adtak a jobb kezébe, és térdet hajtva gúnyolták őt: "Üdvözlégy, zsidók királya!" |
| 30 | Azután leköpték, elvették tőle a nádszálat, és a fejéhez verték. |
| 31 | Miután kigúnyolták, levették róla a köpenyt, felöltöztették a saját ruhájába, és elvitték, hogy keresztre feszítsék. |
| 32 | Kifelé menet találkoztak egy cirénei emberrel, akinek Simon volt a neve: ezt arra kényszerítették, hogy vigye a keresztet. |
| 33 | Amikor arra a helyre értek, amelyet Golgotának, azaz Koponya-helynek neveznek, |
| 34 | epével kevert bort adtak neki inni. De amikor megízlelte, nem volt hajlandó meginni. |
| 35 | Miután megfeszítették, sorsvetéssel megosztoztak ruháin; |
| 36 | azután leültek ott, és őrizték. |
| 37 | Feje fölé fügesztették az ellene szóló vádat, amely így szólt: EZ JÉZUS, A ZSIDÓK KIRÁLYA. |
| 38 | Vele együtt feszítettek keresztre két rablót is, az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. |
| 39 | Akik elmentek mellette, a fejüket csóválva káromolták, |
| 40 | és ezt mondták: "Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, és szállj le a keresztről!" |
| 41 | Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták az írástudókkal és a vénekkel együtt: |
| 42 | "Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne! |
| 43 | Bízott az Istenben: szabadítsa meg most, ha akarja; hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok." |
| 44 | A vele együtt megfeszített rablók is ugyanígy gyalázták. |
| 45 | Tizenkét órától kezdve három óráig sötétség lett az egész földön. |
| 46 | Három óra tájban Jézus hangosan felkiáltott: "Éli, éli, lamá sabaktáni!" azaz: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?" |
| 47 | Néhányan az ott állók közül, akik hallották ezt, így szóltak: "Illést hívja." |
| 48 | Egy közülük azonnal elfutott, hozott egy szivacsot, megtöltötte ecettel, nádszálra tűzte, és inni adott neki. |
| 49 | A többiek pedig ezt mondták: "Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megmentse." |
| 50 | Jézus pedig ismét hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét. |
| 51 | És íme, a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt, a föld megrendült, és a sziklák meghasadtak. |
| 52 | A sírok megnyíltak, és sok elhunyt szentnek feltámadt a teste. |
| 53 | Ezek kijöttek a sírokból, és Jézus feltámadása után bementek a szent városba, és sokaknak megjelentek. |
| 54 | Amikor pedig a százados és akik vele őrizték Jézust, látták a földrengést és a történteket, nagyon megrémültek, és így szóltak: "Bizony, Isten Fia volt ez!" |
| 55 | Volt ott sok asszony is, akik távolról figyelték mindezt. Ezek Galileából követték Jézust, és szolgáltak neki. |
| 56 | Köztük volt a magdalai Mária és Mária, a Jakab és József anyja, valamint a Zebedeus fiainak anyja. |
| 57 | Amikor beesteledett, eljött egy Arimátiából való gazdag ember, név szerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak. |
| 58 | Ez elment Pilátushoz, és elkérte Jézus testét. Erre Pilátus megparancsolta, hogy adják ki neki. |
| 59 | József elvitte a testet, tiszta gyolcsba göngyölte, |
| 60 | és elhelyezte a maga új sírjába, amelyet a sziklába vágatott. A sír bejáratához egy nagy követ hengerített, és eltávozott. |
| 61 | Ott volt pedig a magdalai Mária és a másik Mária, akik a sírral szemben ültek. |
| 62 | Másnap, a péntekre következő napon, összegyűltek a főpapok és a farizeusok Pilátusnál, |
| 63 | és így szóltak: "Uram, eszünkbe jutott, hogy ez a csaló még életében ezt mondta: Három nap múlva feltámadok! |
| 64 | Ezért parancsold meg, hogy őrizzék a sírt a harmadik napig, nehogy tanítványai odamenjenek és ellopják őt, aztán azt mondják a népnek: Feltámadt a halottak közül! Ez az utóbbi csalás rosszabb lenne az előzőnél." |
| 65 | Pilátus azonban ezt válaszolta: "Van őrségetek, menjetek, őriztessétek ti, ahogyan tudjátok." |
| 66 | Erre ők elmentek, lepecsételték a követ, és őrséggel őriztették a sírt. |
