| 1 | Azután így szólt tanítványaihoz: "Lehetetlen, hogy botránkozások ne essenek; de jaj annak, aki által esnek. |
| 2 | Jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakába, és a tengerbe vetik, mintsem egyet is megbotránkoztasson a kicsinyek közül. |
| 3 | Vigyázzatok magatokra!" Ha vétkezik ellened atyádfia, figyelmeztesd, és ha megbánja, bocsáss meg neki. |
| 4 | És ha naponta hétszer vétkezik ellened, és hétszer tér vissza hozzád ezt mondva: Megbántam - bocsáss meg neki." |
| 5 | Az apostolok így szóltak az Úrhoz: "Növeld a hitünket!" |
| 6 | Az Úr ezt válaszolta: "Ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és így szólnátok ehhez a vadfügefához: Szakadj ki gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben - az engedelmeskedne nektek." |
| 7 | "Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás és legeltetés után megjön a mezőről: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz! |
| 8 | Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál!? |
| 9 | Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy teljesítette, amit parancsolt neki? |
| 10 | Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt." |
| 11 | Amikor útban volt Jeruzsálem felé, Samária és Galilea között haladt át. |
| 12 | Amint beért egy faluba, szembejött vele tíz leprás férfi, akik távol megálltak, |
| 13 | és kiáltozva kérték: "Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!" |
| 14 | Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: "Menjetek el, mutassátok meg magatokat a papoknak." És amíg odaértek, megtisztultak. |
| 15 | Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent. |
| 16 | Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez pedig samáriai volt. |
| 17 | Jézus ekkor így szólt: "Vajon nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc? |
| 18 | Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen?" |
| 19 | És ezt mondta az Úr: "Kelj fel, menj el, hited megtartott téged." |
| 20 | Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, így válaszolt nekik: "Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember jelekből következtethetne rá. |
| 21 | Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! - Mert az Isten országa közöttetek van!" |
| 22 | A tanítványoknak pedig ezt mondta: "Jönnek majd napok, amikor szeretnétek akár egyetlen egyet is látni az Emberfiának napjai közül, de nem láttok. |
| 23 | Ha ezt mondják majd nektek: Íme, ott, vagy íme, itt van, ne menjetek oda, és ne fussatok utána! |
| 24 | Mert ahogyan a villám cikázik, és az ég aljától az ég aljáig egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az ő napján. |
| 25 | Előbb azonban még sokat kell neki szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől. |
| 26 | És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is: |
| 27 | ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az özönvíz, és elpusztított mindenkit. |
| 28 | Éppen úgy lesz, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek; |
| 29 | de amely napon Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit. |
| 30 | Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik. |
| 31 | Aki azon a napon a háztetőn lesz, a holmija pedig a házban, ne jöjjön le, hogy elvigye, és aki a mezőn lesz, az se forduljon vissza. |
| 32 | Emlékezzetek Lót feleségére! |
| 33 | Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti, megtartja azt. |
| 34 | Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik. |
| 35 | Két asszony őröl ugyanott, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik. |
| 36 | (Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.)" |
| 37 | Azok pedig ezt kérdezték tőle: "Hol, Uram?" Ő pedig így felelt: "Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk is." |
