| 1 | Arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk. |
| 2 | Ezt mondta: "Az egyik városban volt egy bíró, aki az Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte. |
| 3 | Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben. |
| 4 | Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm, |
| 5 | mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül." |
| 6 | Azután így szólt az Úr: "Halljátok, mit mond a hamis bíró! |
| 7 | Vajon az Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket? |
| 8 | Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?" |
| 9 | Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta: |
| 10 | "Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő. |
| 11 | A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is. |
| 12 | Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek. |
| 13 | A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek. |
| 14 | Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik." |
| 15 | Ezután kisgyermekeket is vittek, hogy megérintse őket. Amikor a tanítványok ezt meglátták, rájuk szóltak, |
| 16 | Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. |
| 17 | Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba." |
| 18 | Akkor egy előkelő ember megkérdezte tőle: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" |
| 19 | Jézus ezt válaszolta neki: "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, egyedül csak az Isten. |
| 20 | A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodj, ne ölj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, tiszteld apádat és anyádat!" |
| 21 | Ő pedig így szólt: "Ezt mind megtartottam ifjúságomtól fogva." |
| 22 | Amikor Jézus ezt hallotta, így szólt hozzá: "Még egy fogyatkozás van benned: add el minden vagyonodat, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem." |
| 23 | Az pedig, mikor ezt meghallotta, nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt. |
| 24 | Jézus ezt látva, így szólt: "Milyen nehezen mennek be az Isten országába azok, akiknek vagyonuk van. |
| 25 | Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni." |
| 26 | Akik pedig ezt hallották, megkérdezték: "Akkor ki üdvözülhet?" |
| 27 | Ő így felelt: "Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges." |
| 28 | Ekkor így szólt Péter: "Íme, mi elhagytuk mindenünket, és követtünk téged." |
| 29 | Ő pedig ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért, |
| 30 | hogy ne kapná vissza sokszorosát már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet." |
| 31 | Azután maga mellé vette a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: "Most felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak. |
| 32 | A pogányok kezébe adják, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik, |
| 33 | és miután megostorozták, megölik, de a harmadik napon feltámad." |
| 34 | Ők azonban semmit sem fogtak fel ezekből. Ez a beszéd rejtve maradt előlük, és nem értették meg a mondottakat. |
| 35 | Történt pedig, amikor Jerikóhoz közeledett, hogy egy vak ült az út mellett, és koldult. |
| 36 | Hallotta, hogy sokaság megy el mellette, kérdezősködött, hogy mi ez. |
| 37 | Megmondták neki, hogy a názáreti Jézus megy arra. |
| 38 | Ekkor így kiáltott fel: "Jézus, Dávid Fia, könyörülj rajtam!" |
| 39 | Akik elöl mentek, rászóltak, hogy hallgasson el, de ő annál inkább kiáltozott: "Dávid Fia, könyörülj rajtam!" |
| 40 | Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék hozzá. Amikor közel jött, megkérdezte tőle: |
| 41 | "Mit kívánsz, mit tegyek veled?" Ő így szólt: "Uram, hogy lássak." |
| 42 | Jézus ezt mondta neki: "Láss! A hited megtartott." |
| 43 | És azonnal megjött a szeme világa, és követte őt, dicsőítve az Istent. Amikor ezt látta az egész nép, dicsőítette Istent. |
