| 1 | Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. |
| 2 | Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. |
| 3 | Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. |
| 4 | Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, |
| 5 | hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. |
| 6 | És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, |
| 7 | és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely. |
| 8 | Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. |
| 9 | És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. |
| 10 | Az angyal pedig ezt mondta nekik: "Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: |
| 11 | Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. |
| 12 | A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban." |
| 13 | És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: |
| 14 | "Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat." |
| 15 | Miután elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: "Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről üzent nekünk az Úr." |
| 16 | Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát, Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket. |
| 17 | Amikor meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, |
| 18 | és mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. |
| 19 | Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében. |
| 20 | A pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért, amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik. |
| 21 | Amikor a nyolc nap elmúlt, és körül kellett őt metélni, a Jézus nevet adták neki, ahogyan az angyal nevezte őt, mielőtt még anyja méhében megfogant. |
| 22 | Amikor leteltek a tisztulásnak a Mózes törvényében megszabott napjai, felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, |
| 23 | amint meg van írva az Úr törvényében, hogy "minden elsőszülött fiúmagzat az Úrnak szenteltessék;" |
| 24 | és hogy áldozatot adjanak az Úr törvényében foglalt rendelkezés szerint: "egy pár gerlicét vagy két galambfiókát." |
| 25 | Íme, élt egy ember Jeruzsálemben, akinek Simeon volt a neve. Igaz és kegyes ember volt, várta Izráel vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta. |
| 26 | Azt a kijelentést kapta a Szentlélektől, hogy nem hal meg addig, amíg meg nem látja az Úr Krisztusát. |
| 27 | A Lélek indítására elment a templomba, és amikor a gyermek Jézust bevitték szülei, hogy eleget tegyenek a törvény előírásainak, |
| 28 | akkor karjába vette, áldotta az Istent, és ezt mondta: |
| 29 | "Most bocsátod el, Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, |
| 30 | mert meglátták szemeim üdvösségedet, |
| 31 | amelyet elkészítettél minden nép szeme láttára, |
| 32 | hogy megjelenjék világosságul a pogányoknak, és dicsőségül népednek, Izráelnek." |
| 33 | Apja és anyja csodálkoztak a róla mondottakon, |
| 34 | Simeon pedig megáldotta őket, és ezt mondta anyjának, Máriának: "Íme, ő sokak elesésére és felemelésére rendeltetett Izráelben, és jelül, amelynek ellene mondanak, |
| 35 | - a te lelkedet is éles kard járja majd át -, hogy nyilvánvalóvá legyen sok szív gondolata." |
| 36 | Volt ott egy prófétanő is, Anna, Fánuel leánya, Áser törzséből. Nagyon előrehaladott korú volt; csak hét évig élt férjével hajadonkora után, |
| 37 | és már nyolcvannégy éve özvegyasszony volt. Nem távozott el a templomból, mert böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal. |
| 38 | Abban az órában ő is odaállt, hálát adott az Istennek, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását. |
| 39 | Miután mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatértek városukba, a galileai Názeretbe. |
| 40 | A gyermek pedig növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt rajta. |
| 41 | Szülei évenként elmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. |
| 42 | Amikor tizenkét éves lett, szintén felmentek Jeruzsálembe az ünnepi szokás szerint. |
| 43 | Miután pedig elteltek az ünnepnapok, és hazafelé indultak, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben. Szülei azonban ezt nem vették észre. |
| 44 | Mivel azt hitték, hogy az útitársaik körében van, elmentek egy napi járóföldre, és csak akkor kezdték keresni a rokonok és az ismerősök között. |
| 45 | De mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe, és ott keresték tovább. |
| 46 | Három nap múlva találták meg a templomban, amint a tanítómesterek körében ült, hallgatta és kérdezte őket, |
| 47 | és mindenki, aki hallotta, csodálkozott értelmén és feleletein. |
| 48 | Amikor szülei meglátták, megdöbbentek, anyja pedig így szólt hozzá: "Gyermekem, miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én nagy bánattal kerestünk téged." |
| 49 | Mire ő így válaszolt: "Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem?" |
| 50 | Ők azonban a nekik adott választ nem értették. |
| 51 | Jézus ezután elindult velük, elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik. Anyja mindezeket a szavakat megőrizte szívében, |
| 52 | Jézus pedig gyarapodott bölcsességben, testben, Isten és emberek előtt való kedvességben. |
