| 1 | Ezzel az áldással áldotta meg Izráel fiait Mózes, az Isten embere, mielőtt meghalt. |
| 2 | Ezt mondta: A Sínairól jött az ÚR, a Széírről ragyogott rájuk, a Párán hegyéről tündökölt, megérkezett szent seregével, jobbján lángoló tűzzel. |
| 3 | Mennyire szereti népét! Szentjei kezedben vannak, lábaidhoz telepednek, befogadják beszédedet. |
| 4 | Mózes törvényt adott nekünk, Jákób gyülekezetének, örökségül. |
| 5 | Az ÚR lett Jesurún királya, mikor összegyűltek a nép vezetői, együvé Izráel törzsei. |
| 6 | Éljen Rúben, ne haljon ki, ha kevés is a száma! |
| 7 | Júdára ezt mondta: Hallgasd meg, URam, Júda szavát! Vezesd őt vissza népéhez; ha harcolnia kell kezével, segítsd ellenségével szemben! |
| 8 | Lévire ezt mondta: Tummímodat és úrímodat add ennek a hűségesnek! Mert próbára tetted Masszában, perbe hívtad Meríbá vizeinél. |
| 9 | Aki azt mondta, hogy nem néz se apjára, se anyjára, nem ismerte el testvéreit, nem akart tudni fiairól. Parancsodat megtartották, szövetséged megőrizték. |
| 10 | Tanítják döntéseidre Jákóbot, és törvényedre Izráelt. Tömjént tesznek orcád elé, áldozatot oltárodra. |
| 11 | Áldd meg, URam, amije van, gyönyörködj keze munkáiban! Támadói derekát törd le, és gyűlölőiét, hogy föl se kelhessenek! |
| 12 | Benjáminra ezt mondta: Az ÚR szerelmese ő, biztonságban lakik nála, oltalmazza őt mindenkor; hegyhátai között lakik. |
| 13 | Józsefre ezt mondta: Megáldotta földjét az ÚR az ég fentről jövő ajándékával és a lent elterülő vizekkel: |
| 14 | nap-érlelte ajándékkal, hold-sarjasztotta ajándékkal, |
| 15 | az ősi hegyek javaival, az örök halmok ajándékával, |
| 16 | a föld bőséges ajándékával, a csipkebokorban lakónak kegyével. Szálljon ez József fejére, a testvérek közt megszenteltnek fejére! |
| 17 | Pompás, mint az elsőnek ellett bika, a szarvai bölényszarvak, népeket teper le velük, egészen a föld széléig. Ilyenek Efraim tízezrei és Manassé ezerei. |
| 18 | Zebulonra ezt mondta: Örvendezz, Zebulon, ha útra kelsz, és te, Issakár, ha sátradban vagy! |
| 19 | Népeket hívnak hegyükre, ott igaz áldozatot hoznak, mert a tenger bőségét élvezik, a tengerpart rejtett kincseit. |
| 20 | Gádra ezt mondta: Áldott, aki tág teret adott Gádnak! Elfekszik, mint az oroszlán, ha széttépett kart és fejet. |
| 21 | Kiszemelte a legjavát, ott kapta törvényes részét, mikor összejöttek a nép vezetői. Az ÚR igazsága szerint járt el, döntései szerint, Izráellel együtt. |
| 22 | Dánra ezt mondta: Dán oroszlánkölyök, Básánból tör elő. |
| 23 | Naftálira ezt mondta: Naftáli kegyelmet nyer bőven, az ÚR áldásával teljes. Az övé lesz nyugat és dél. |
| 24 | Ásérra ezt mondta: Áldott a fiak közt Ásér, testvéreinek kedvence, olajban füröszti lábát. |
| 25 | Vas-, rézzáraid legyenek, élteden át tartson erőd! |
| 26 | Nincs Jesurún Istenéhez fogható! Az égen át száguld segítségedre, a fellegeken fenségesen. |
| 27 | Hajlékod az örök Isten, örökkévaló karjai tartanak. Kiűzte ellenségedet, és ezt mondotta: pusztítsd! |
| 28 | Izráel bizton lakhatik, Jákób forrása egymagában a gabona és must földjén, ahol az ég harmatot hint. |
| 29 | Boldog lehetsz, Izráel, van-e hasonló hozzád? Nép, amelyet védelmez az ÚR! Ő a te segítő pajzsod és dicsőséges kardod. Hízelegnek majd ellenségeid, és te azok magaslatain lépdelsz. |
