| 1 | Azután így beszélt az ÚR Mózeshez a Sínai-hegyen: |
| 2 | Szólj Izráel fiaihoz, és ezt mondd nekik: Amikor bementek arra a földre, amelyet én adok nektek, legyen nyugalma a földnek is az ÚR nyugalomnapjához hasonlóan. |
| 3 | Hat éven át vesd be meződet, és hat éven át mesd meg szőlődet, és takarítsd be termését. |
| 4 | De a hetedik esztendőben legyen teljes nyugalma a földnek, az ÚR nyugalomnapjához hasonlóan. Meződet ne vesd be, és szőlődet ne mesd meg. |
| 5 | Ami az aratás után kihajtott, azt ne arasd le, és metszetlen szőlőd fürtjeit ne szedd le. A nyugalom esztendeje legyen ez a föld számára. |
| 6 | De amit a föld a nyugalma idején terem, táplálékul lesz neked, szolgádnak és szolgálódnak, a nálad tartózkodó napszámosnak és idegennek, |
| 7 | meg jószágodnak és a földeden élő állatoknak. Ez a termés lesz az eledeletek. |
| 8 | Számolj azután hét nyugalomévet, azaz hétszer hét esztendőt, úgyhogy a hét nyugalomév ideje negyvenkilenc esztendő legyen. |
| 9 | Akkor fúvasd meg a harsogó kürtöt a hetedik hónap tizedikén, az engesztelés napján fúvasd meg a kürtöt országszerte. |
| 10 | Szenteljétek meg az ötvenedik esztendőt, és hirdessetek fölszabadulást az ország minden lakosának. Legyen az nektek örömünnep: hadd jusson hozzá újra mindenki a birtokához, és hadd térjen vissza mindenki a nemzetségéhez. |
| 11 | Örömünnep legyen az ötvenedik esztendő. Ne vessetek és ne arassátok le, ami az aratás után kihajtott; a meg nem metszett szőlőt ne szüreteljétek le. |
| 12 | Mert örömünnep az, tartsátok szentnek. A mezőről egyétek annak termését. |
| 13 | Az örömnek ebben az esztendejében jusson hozzá újra mindenki a birtokához. |
| 14 | Ha valaki elad honfitársának valami eladnivalót, vagy vásárol valamit honfitársától, ne csalja meg egyik ember a másikat. |
| 15 | Az örömünnep évét követő esztendők száma szerint vásárolj honfitársadtól, az pedig a termő esztendők száma szerint adjon el neked. |
| 16 | Az évek nagyobb számához képest szabd magasabbra az árát annak, amit vásárolsz, és az évek kisebb számához képest szabd alacsonyabbra az árát annak, amit vásárolsz, hiszen a termést az évek számának megfelelően adja el neked. |
| 17 | Ne csalja meg senki a honfitársát. Féld Istenedet. Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek! |
| 18 | Hajtsátok végre rendelkezéseimet, tartsátok meg végzéseimet. Hajtsátok végre azokat, akkor biztonságban lakhattok azon a földön. |
| 19 | Megadja gyümölcsét a föld, ehettek jóllakásig, és biztonságban lakhattok rajta. |
| 20 | Ha pedig ezt mondjátok: Mit eszünk a hetedik esztendőben, ha nem vetünk, és a termésünket nem takarítjuk be? - |
| 21 | én majd rátok árasztom áldásomat a hatodik esztendőben, és három esztendőre való fog teremni. |
| 22 | Amikor a nyolcadik esztendőben vetni fogtok, még a régi termésből esztek; egészen a kilencedik évig, amíg beérik annak a termése, a régiből esztek. |
| 23 | A földet senki se adja el véglegesen, mert enyém a föld, ti csak jövevények és zsellérek vagytok nálam. |
| 24 | Ezért a birtokotokban levő egész földön tegyétek visszaválthatóvá a földet. |
| 25 | Ha atyádfia elszegényedik, és elad a birtokából, akkor álljon elő a visszaváltója, a legközelebbi rokona, és váltsa meg magának, amit atyjafia eladott. |
| 26 | Ha pedig valakinek nincs kiváltója, de ő maga szert tesz annyira, amennyi elegendő a visszaváltáshoz, |
| 27 | vegye számba az eladás óta eltelt esztendőket, a fennmaradó értéket pedig térítse meg annak, akinek eladta, és térjen vissza a birtokára. |
| 28 | De ha nincs annyija, amennyit meg kellene térítenie, akkor maradjon az eladott föld a megvásárlójánál az örömünnep évéig. Az örömünnepen azonban váljék szabaddá, és az eladó térjen vissza birtokára. |
| 29 | Ha valaki lakóházat ad el egy fallal körülvett városban, legyen az visszaváltható az eladás évének az elteltéig. Egy esztendőn belül válthassa vissza. |
| 30 | De ha nem váltják vissza annak az évnek a teljes elteltéig, akkor a kőfallal körülvett városban levő ház véglegesen a vevőé lesz, nemzedékről nemzedékre, nem válik szabaddá az örömünnepen sem. |
| 31 | A kőfallal körül nem vett falvak házait a mezei földekhez kell számítani, legyenek visszaválthatók, és váljanak szabaddá az örömünnepen. |
| 32 | A léviták városaiban, az ő birtokukban levő városok házai mindenkor legyenek visszaválthatók a léviták által. |
| 33 | Ha a léviták közül váltja meg magának valaki, akkor is váljék szabaddá az eladott ház az örömünnepen az ő birtokát képező városban. Mert a léviták városaiban levő házak az ő birtokuk Izráel fiai között. |
| 34 | A városaikhoz tartozó mezőket nem adhatják el, mert örökös birtokuk az. |
| 35 | Ha atyádfia elszegényedik, és tönkremegy melletted, segítsd őt, hogy mint jövevény vagy zsellér élhessen melletted. |
| 36 | Ne végy tőle kamatot vagy uzsorát. Légy istenfélő, és engedd, hogy éljen melletted atyádfia. |
| 37 | Pénzedet ne kamatra add neki, és ne uzsorára adj élelmet. |
| 38 | Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket Egyiptomból, hogy nektek adjam Kánaán földjét és Istenetek legyek. |
| 39 | Ha atyádfia elszegényedik melletted, és eladja magát neked, ne végeztess vele rabszolgamunkát. |
| 40 | Napszámosként vagy zsellérként legyen nálad, az örömünnep évéig szolgáljon nálad. |
| 41 | Azután távozzék el tőled gyermekeivel együtt, és térjen vissza nemzetségéhez. Ősei örökségébe térjen vissza. |
| 42 | Mert az én szolgáim ők, akiket Egyiptomból hoztam ki, ne adják hát el őket rabszolgák módjára. |
| 43 | Ne uralkodj az ilyenen kegyetlenül, légy istenfélő! |
| 44 | Rabszolgáid és szolgálóid a körülötted lakó népek közül valók legyenek, azok közül vásárolj rabszolgát és szolgálót. |
| 45 | A közöttetek tartózkodó zsellérek fiai közül is vásárolhattok, meg a köztetek lakó nemzetségekből is, akik országotokban születtek, ezek legyenek a ti tulajdonotok. |
| 46 | Örökségül hagyjátok ezeket magatok után fiaitokra, hadd örököljék mint tulajdonukat, dolgoztassák őket örökké. De testvéreiteken, Izráel fiain, egymáson ne uralkodjatok kegyetlenül. |
| 47 | Ha a jövevény vagy zsellér vagyont szerez melletted, atyádfia viszont elszegényedik mellette, és eladja magát a melletted levő jövevénynek vagy zsellérnek vagy egy jövevény nemzetségéből származónak, |
| 48 | bár eladta magát, legyen visszaváltható; bármelyik rokona visszaválthatja őt. |
| 49 | Akár a nagybátyja, akár nagybátyjának a fia visszaválthatja, akár nemzetségéből származó vérrokona visszaválthatja, vagy ha módja van hozzá, saját magát is visszaválthatja. |
| 50 | Számoljon el azzal, aki őt megvette, attól az évtől kezdve, amikor eladta magát neki, az örömünnep évéig. Eladási ára az évek száma szerint veendő, mintha napszámosként lenne nála. |
| 51 | Ha még sok esztendő volna hátra, akkor ahhoz képest térítse meg váltságdíját a vételárából. |
| 52 | Ha pedig kevés esztendő volna hátra az örömünnep évéig, akkor is számoljon el vele, és az éveknek megfelelően térítse meg váltságdíját. |
| 53 | Mint évszámra elszegődött napszámos legyen nála. Ne uralkodjék rajta kegyetlenül a szemed láttára. |
| 54 | Ha pedig ilyen módon nem volt visszaváltható, az örömünnep évében váljék szabaddá gyermekeivel együtt. |
| 55 | Mert az én szolgáim Izráel fiai, az én szolgáim ők, akiket Egyiptomból hoztam ki. Én, az ÚR, vagyok a ti Istenetek! |
