| 1 | Dávid zsoltáréneke. |
| 2 | Kész a szívem, Istenem, arra, hogy énekeljek és zengedezzek lelkesen! |
| 3 | Ébredj, lant és hárfa, hadd ébresszem a hajnalt! |
| 4 | Magasztallak, URam, a népek közt, zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt. |
| 5 | Mert szereteted az égig ér, hűséged a magas fellegekig. |
| 6 | Magasztaljanak a mennyben, Istenem, dicsőítsenek az egész földön! |
| 7 | Segítsen jobbod, és hallgass meg minket, hogy megmenekülhessenek kedveltjeid! |
| 8 | Isten így szólt szentélyében: Örömmel adom örökségül Sikemet, és kiosztom a Szukkót völgyét. |
| 9 | Enyém Gileád, enyém Manassé, Efraim sisak a fejemen, Júda a kormánypálcám, |
| 10 | Móáb pedig a mosdómedencém; Edómra teszem sarumat, Filiszteán diadalmaskodom. |
| 11 | Ki visz el az erős városba, ki vezet engem Edómba? |
| 12 | Csak te, Istenünk, noha elvetettél minket, te, Istenünk, bár nem jársz seregeinkkel! |
| 13 | Adj nekünk mégis segítséget az ellenség ellen, mert az emberi segítség mit sem ér! |
