| 1 | Ezután ismét a zsinagógába ment. Volt ott egy sorvadt kezű ember; |
| 2 | figyelték Jézust: vajon meggyógyítja-e szombaton, hogy vádat emelhessenek ellene. |
| 3 | Ekkor ezt mondta a sorvadt kezű embernek: "Állj ki középre!" |
| 4 | Hozzájuk pedig így szólt: "Szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni, életet megmenteni, vagy kioltani?" De azok hallgattak. |
| 5 | Ekkor haragosan végignézett rajtuk, és sajnálta őket szívük keménysége miatt; majd így szólt ahhoz az emberhez: "Nyújtsd ki a kezedet!" Erre az kinyújtotta, és meggyógyult a keze. |
| 6 | A farizeusok pedig kimenve, a Heródes-pártiakkal együtt azonnal arról tanácskoztak, hogyan végezzenek vele. |
| 7 | Jézus pedig tanítványaival együtt elvonult a tenger mellé, ahová nagy sokaság követte Galileából; |
| 8 | valamint Júdeából és Jeruzsálemből, sőt Idumeából, a Jordánon túlról, Tírusz és Szidón környékéről is nagy sokaság ment hozzá, amikor hallottak arról, milyen nagy dolgokat visz véghez. |
| 9 | Jézus pedig szólt tanítványainak: legyen készen számára egy csónak a sokaság miatt, hogy ne tolongjanak körülötte. |
| 10 | Mert sok embert meggyógyított, úgyhogy akinek valami baja volt, megrohanta őt, hogy megérinthesse. |
| 11 | A tisztátalan lelkek pedig, amikor látták őt, leborultak előtte, és így kiáltoztak: "Te vagy az Isten Fia!" |
| 12 | Ő azonban ezt erélyesen megtiltotta nekik, nehogy felfedjék kilétét. |
| 13 | Azután felment a hegyre, és magához hívta, akiket akart; ők pedig odamentek hozzá. |
| 14 | Tizenkettőt választott ki arra, hogy vele legyenek, és azután elküldje őket, hogy hirdessék az igét, |
| 15 | és hogy a tőle kapott hatalommal kiűzzék az ördögöket. |
| 16 | Kiválasztotta tehát a tizenkettőt: Simont, akinek a Péter nevet adta, |
| 17 | Jakabot, a Zebedeus fiát és Jánost, a Jakab testvérét, akiknek a Boanerges nevet adta, ami azt jelenti, mennydörgés fiai; |
| 18 | továbbá Andrást és Fülöpöt, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot, az Alfeus fiát, Taddeust és Simont, a Kananeust, |
| 19 | Júdás Iskáriótest, aki el is árulta őt. |
| 20 | Azután hazament, és ismét összegyűlt a sokaság, úgyhogy ők még enni sem tudtak emiatt. |
| 21 | Amikor ezt meghallották hozzátartozói, elindultak, hogy elfogják, mivel azt mondták: magán kívül van. |
| 22 | Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek le, azt mondták, hogy Belzebub van benne, és hogy az ördögök fejedelmének a segítségével űzi ki az ördögöket. |
| 23 | Jézus odahívta őket, és példázatokban szólt hozzájuk: "Hogyan űzheti ki a Sátán a Sátánt? |
| 24 | Ha egy ország meghasonlik önmagával, nem maradhat meg az az ország; |
| 25 | és ha egy háznép hasonlik meg önmagával, az a háznép sem maradhat meg. |
| 26 | Ha tehát a Sátán önmaga ellen támadt, és meghasonlott, akkor szintén nem maradhat meg tovább, hanem vége van. |
| 27 | Viszont senki sincs, aki egy erős ember házába hatolva el tudná rabolni annak javait, ha csak előbb meg nem kötözi azt az erős embert; akkor kirabolhatja a házát." |
| 28 | "Bizony, mondom néktek, minden bűn meg fog bocsáttatni az emberek fiainak, még a káromlások is, bármennyi káromlást szólnak, |
| 29 | de ha valaki a Szentlelket káromolja, az nem nyer bocsánatot soha, hanem vétkes marad bűne miatt örökké." |
| 30 | Azt terjesztették ugyanis, hogy tisztátalan lélek van benne. |
| 31 | Ekkor megérkeztek anyja és testvérei; kint megállva beküldtek hozzá, és hívatták őt. |
| 32 | Körülötte pedig sokaság ült, és szóltak neki: "Íme, anyád, a fivéreid és nővéreid odakint keresnek téged!" |
| 33 | De ő így válaszolt nekik: "Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?" |
| 34 | És végignézve a körülötte körben ülőkön, így szólt: "Íme, az én anyám és az én testvéreim. |
| 35 | Aki az Isten akaratát cselekszi, az az én fivérem, nővérem és az én anyám." |
