| 1 | Dávid zsoltára. Így szól az ÚR az én uramhoz: Ülj a jobb kezem felől, míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem! |
| 2 | Hatalmad pálcáját kinyújtja az ÚR a Sionról: Uralkodj ellenségeid között! |
| 3 | Néped önként követ szent öltözetben, ha sereget gyűjtesz. Mint hajnal méhéből jött harmat, olyan a te ifjúságod. |
| 4 | Megesküdött az ÚR, nem bánja meg: Pap vagy te örökké, Melkisédek módján. |
| 5 | Az Úr van jobbodon: királyokat zúz össze haragja napján. |
| 6 | Ítéletet tart a népek fölött, mindenfelé holttestek lesznek, összezúzza sok ország fejét. |
| 7 | A patakból iszik útközben, azért emeli föl a fejét. |
