| 1 | Dávid bizonyságtétele. Tarts meg engem, Istenem, mert hozzád menekültem! |
| 2 | Ezt mondom az ÚRnak: Te vagy az én Uram, rajtad kívül nincs, ami jó nekem. |
| 3 | A szentekben, akik a földön élnek, és a dicsőségesekben telik minden kedvem. |
| 4 | Sok fájdalmuk lesz azoknak, akik máshoz csatlakoznak. Nem mutatok be nekik vérrel kevert italáldozatot, még nevüket sem veszem ajkamra. |
| 5 | URam, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat. |
| 6 | Osztályrészem kies helyre esett, örökségem nagyon tetszik nekem. |
| 7 | Áldom az URat, mert tanácsot ad nekem, még éjszaka is figyelmeztet bensőm. |
| 8 | Az ÚRra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van. |
| 9 | Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van. |
| 10 | Mert nem hagysz engem a holtak hazájában, nem engeded, hogy híved leszálljon a sírba. |
| 11 | Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon. |
