| 1 | A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra. |
| 2 | Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban. |
| 3 | Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe; |
| 4 | ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.) |
| 5 | Egy folyam ágai örvendeztetik Isten városát, A Felségesnek szent hajlékait. |
| 6 | Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve. |
| 7 | Népek háborognak, országok inognak, ha az ÚR mennydörög, megretten a föld. |
| 8 | A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.) |
| 9 | Jöjjetek, lássátok az ÚR tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a földön. |
| 10 | Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el. |
| 11 | Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld. |
