1 | A karmesternek: Dávid zsoltára, |
2 | abból az időből, mikor nála járt Nátán próféta, mert bement Dávid Betsabéhoz. |
3 | Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem, töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal! |
4 | Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem! |
5 | Mert tudom, hogy hűtlen voltam, és vétkem mindig előttem van. |
6 | Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz. Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted. |
7 | Lásd, én bűnben születtem, anyám vétekben fogant engem. |
8 | Te pedig a szívben levő igazságot kedveled, és a bölcsesség titkaira tanítasz engem. |
9 | Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó. |
10 | Engedd, hogy vidámságot és örömöt halljak, és megújuljanak tagjaim, amelyeket összetörtél. |
11 | Rejtsd el orcádat vétkeim elől, töröld el minden bűnömet! |
12 | Tiszta szívet teremts bennem, Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem! |
13 | Ne vess el orcád elől, szent lelkedet ne vedd el tőlem! |
14 | Vidámíts meg újra szabadításoddal, támogass, hogy lelkem készséges legyen, |
15 | hogy taníthassam utaidra a hűtleneket, és a vétkesek megtérjenek hozzád. |
16 | Ments meg, mert vért ontottam, ó Isten, szabadító Istenem! És igazságodat ujjongva hirdeti nyelvem. |
17 | Nyisd meg ajkamat, Uram, és dicséretedet hirdeti szám. |
18 | Hiszen a véresáldozatot nem kedveled, és ha égőáldozatot adnék is, nem vennéd szívesen. |
19 | Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat. A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem! |