| 1 | A karmesternek: Dávid zsoltáréneke. |
| 2 | Téged illet a dicséret, ó Isten, a Sionon! Neked teljesítik a fogadalmakat. |
| 3 | Te hallgatod meg az imádságot, hozzád fordul minden ember. |
| 4 | Erőt vettek rajtunk a bűnök, de te megbocsátod vétkeinket. |
| 5 | Boldog, akit kiválasztasz, és közeledbe engedsz, hogy udvaraidban lakozzék. Hadd teljünk be házad javaival, templomod szentségével! |
| 6 | Félelmet keltve, de igazságosan válaszolsz nekünk, szabadító Istenünk! Benned bízik mindenki a föld széléig és a messzi tengereken, |
| 7 | aki hegyeket hoztál létre erőddel, és hatalmat öltöttél magadra, |
| 8 | lecsillapítottad a tengerek zúgását, hullámaik zúgását, a nemzetek háborgását. |
| 9 | Ezért félnek jeleidtől még a föld határain lakók is. Kelet és nyugat tájait ujjongásra indítod. |
| 10 | Gondoskodsz a földről, megöntözöd, nagyon meggazdagítod, Isten patakja tele van vízzel. Gabonával látod el az embereket, így gondoskodsz a földről. |
| 11 | Barázdáit megitatod, göröngyeit elegyengeted, záporesővel porhanyítod, növényzetét megáldod. |
| 12 | Megkoronázod az évet javaiddal, és nyomaidon bőség fakad. |
| 13 | Legelők sarjadnak a pusztán, ujjongás övezi a halmokat. |
