1 | Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta: |
2 | Azt hiszitek, ti vagytok az egész nép, és veletek kihal a bölcsesség? |
3 | Nekem is van annyi eszem, mint nektek, és nem vagyok alábbvaló, mint ti. Ki ne tudna ilyesféléket? |
4 | Nevetséges lettem barátaim előtt, pedig aki Istenhez kiált, azt ő meghallgatja. Mégis nevetséges az igaz és feddhetetlen. |
5 | A szerencsétlen ember megvetni való - gondolja, aki biztonságban él -, föl kell taszítani a tántorgókat! |
6 | Nyugtuk van a pusztítóknak sátrukban, biztonságban élnek, akik ingerlik Istent, és akik kezükben akarják tartani az Istent. |
7 | Kérdezd csak meg az állatokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, azok is tudósítanak. |
8 | Vagy elmélkedj a földről, az is tanít, a tenger halai is beszélnek neked. |
9 | Ki ne tudná mindezekről, hogy az ÚR keze alkotta őket? |
10 | Az ő kezében van minden élőnek a léte és a minden emberi testnek adott lélek. |
11 | A fül különbözteti meg a szavakat, és az íny ízleli az ételt. |
12 | Az öreg emberek bölcsek, a hosszú életűek megfontoltak. |
13 | De tőle van a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem. |
14 | Ha ő ront le valamit, nem építik fel, ha bezár valakit, nem engedik ki. |
15 | Ha elzárja a vizeket, kiszárad minden, ha nekiereszti, felforgatják a földet. |
16 | Tőle van az erő és a siker, hatalmában van a tévelygő és a tévelygésbe vivő. |
17 | Tanácsadókat tesz bolonddá, és bírákból űz gúnyt. |
18 | Királyok bilincseit nyitja ki, és övet köt derekukra. |
19 | Papokat tesz bolonddá, hatalmasokat ügyefogyottá. |
20 | Megbízhatóktól vonja meg a szót, vének ítélőképességét veszi el. |
21 | Előkelőkre zúdít megvetést, hatalmasok övét lazítja meg. |
22 | Mély, sötét titkokat leplez le, napvilágra hozza a homályos dolgokat. |
23 | Népeket tesz naggyá, majd elpusztítja őket, népek határát terjeszti ki, azután elűzi őket. |
24 | Elveszi az ország népe vezetőinek eszét, és hagyja, hogy bolyongjanak az úttalan pusztában. |
25 | Sötétben tapogatóznak világosság nélkül, hagyja, hogy bolyongjanak, mint a részegek. |