1 | Szövetséget kötöttem a szememmel, hogy ne tekintsen a szüzekre. |
2 | Mi lett volna akkor osztályrészem Istentől onnan fentről, vagy örökségem a Mindenhatótól a magasságból? |
3 | Hiszen veszedelem vár az álnokra, szerencsétlenség a gonosztevőkre! |
4 | Jól láthatja utaimat Isten, és számon tarthatja minden lépésemet. |
5 | Ha hamisan jártam, és lábam csalásra sietett, |
6 | mérjen meg engem igaz mérleggel, és megtudja Isten, hogy feddhetetlen vagyok. |
7 | Ha lépésem letért a jó útról, ha szívem a szememet követte, vagy kezemhez szenny tapad, |
8 | más egye meg, amit vetettem, és ami nekem sarjadt, tépjék ki gyökerestül! |
9 | Ha szívem asszony után bolondult, és leselkedtem felebarátom ajtajánál, |
10 | másnak őröljön a feleségem, és mások hajoljanak rá. |
11 | Mert gyalázatos dolog ez, és bírák elé való bűn. |
12 | Olyan tűz ez, amely a pusztulás helyéig emészt, és minden jövedelmemet gyökerestül irtja ki. |
13 | Ha semmibe vettem szolgám vagy szolgálóm igazát, amikor perük volt ellenem, |
14 | mitévő lennék, ha rám támadna Isten, mit felelnék neki, ha számon kérné? |
15 | Nem az alkotta-e őt, aki engem az anyaméhben? Nem ugyanaz formált-e bennünket az anyaölben? |
16 | Ha megtagadtam a nincstelenek kívánságát, és az özvegy szemeit epedni engedtem, |
17 | ha falatomat egymagam ettem meg, és az árva nem evett belőle, |
18 | akit ifjúságom óta apjaként neveltem, és anyám méhétől fogva vezettem, |
19 | ha elnéztem, hogy a veszendő ruhátlan, és a szegénynek nincs takarója, |
20 | ha nem áldott engem, mert dereka juhaim gyapjától fölmelegedett, |
21 | ha az árva ellen kezet emeltem, mert láttam, hogy a kapuban segítségemre vannak, |
22 | akkor essék le vállam a lapockámról, törjön le tőből a karom! |
23 | Hiszen rettegtem Isten csapásától, és fenségét nem bírom elviselni. |
24 | Ha reménységemet aranyba vetettem, és azt gondoltam, hogy csak a színaranyban bízhatom, |
25 | ha annak örültem, hogy gazdagságom nagy, és sokat szerzett a kezem, |
26 | ha néztem a napvilágot, hogyan ragyog, és a holdat, hogy milyen pompával halad, |
27 | ha csak titokban is olyan bolondságot tettem, hogy csókot hintettem feléjük kezemmel, |
28 | ez is bírák elé való bűn volna, mert megtagadtam volna az Istent odafönt. |
29 | Nem örültem gyűlölőm vesztének, nem ujjongtam, ha baj érte, |
30 | nem szoktam számmal vétkezni, átkot kérve valakire. |
31 | Nem mondhatták sátram vendégei, hogy valaki nem lakott jól nálam hússal. |
32 | Nem hált jövevény az utcán, ajtómat kitártam az utas előtt. |
33 | Ha emberi módon eltitkoltam vétkeimet, keblembe rejtve bűnömet, |
34 | bizony, akkor tarthatnék a nagy tömegtől, retteghetnék a nemzetségek megvetésétől, hallgatnék, és az ajtón sem lépnék ki. |
35 | Bárcsak meghallgatna valaki! Íme, ez a végszóm: Válaszoljon a Mindenható, írjon vádiratot, mint vádlóm. |
36 | Bizony, én azt a vállamra venném, és a fejemre kötném, mint koronát. |
37 | Lépteim számát is megmondanám neki, mint egy fejedelem, úgy járulnék hozzá. |
38 | Ha a termőföldem ellenem kiáltott, és valamennyi barázdája sírt, |
39 | ha termését fizetés nélkül ettem, vagy művelőit agyonhajszoltam: |
40 | tövis teremjen búza helyett, és gyom árpa helyett! Itt végződnek Jób beszédei. |