| 1 | Dávidé. Téged hívlak, URam, kősziklám, ne fordulj el tőlem némán! Mert ha némán elfordulsz, hasonló leszek a sírba roskadókhoz. |
| 2 | Halld meg esedező hangomat, amikor segítségért kiáltok, kezemet fölemelve szent templomod felé. |
| 3 | Ne sorolj a bűnösök és gonosztevők közé, akik békésen beszélnek embertársaikkal, de rossz szándék van a szívükben. |
| 4 | Fizess meg nekik tetteik szerint, gonosz cselekedeteik szerint! Kezük munkája szerint fizess meg nekik, torold meg rajtuk, amit elkövettek! |
| 5 | Mivel nem figyelnek az ÚR tetteire, sem kezének munkájára, lerombolja, nem építi őket. |
| 6 | Áldott az ÚR, mert meghallgatta esedező hangomat. |
| 7 | Erőm és pajzsom az ÚR, benne bízik szívem. Ő megsegített, ezért vidám a szívem, és énekelve adok neki hálát. |
| 8 | Az ÚR az ő népének erőssége, felkentjének megsegítő ereje. |
| 9 | Segítsd meg népedet, áldd meg örökségedet, légy pásztora, és gondozd örökké! |
