| 1 | Dávidé, abból az időből, amikor eszelősnek tettette magát Abimeleknél, aki aztán elkergette, ő pedig elment. |
| 2 | Áldom az URat mindenkor, állandóan őt dicséri szám. |
| 3 | Az ÚRral dicsekszik lelkem. Hallják ezt az alázatosak, és örülnek. |
| 4 | Hirdessétek velem az ÚR nagyságát, magasztaljuk együtt az ő nevét! |
| 5 | Az ÚRhoz folyamodtam, és ő meghallgatott, megmentett mindattól, amitől rettegtem. |
| 6 | Örömre derülnek, kik rátekintenek, nem pirul az arcuk. |
| 7 | Kiáltott a nyomorult; az ÚR meghallgatta, és minden bajából kiszabadította. |
| 8 | Az ÚR angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket. |
| 9 | Érezzétek, és lássátok, hogy jó az ÚR! Boldog az az ember, aki hozzá menekül. |
| 10 | Féljétek az URat, ti szentjei, mert nem szűkölködnek az istenfélők. |
| 11 | Az oroszlánok is sínylődnek, és éheznek, de akik az ÚRhoz folyamodnak, nem nélkülözik a jót. |
| 12 | Jöjjetek, fiaim, hallgassatok rám, megtanítalak benneteket az ÚR félelmére. |
| 13 | Ki az az ember, akinek tetszik az élet, és szeretne jó napokat látni? |
| 14 | Vigyázz, hogy nyelved ne szóljon rosszat, és ajkad ne beszéljen csalárdságot! |
| 15 | Hagyj fel a rosszal, és cselekedj jót, törekedj békességre, és kövesd azt! |
| 16 | Az ÚR szeme látja az igazakat, füle meghallja kiáltásukat. |
| 17 | Az ÚR a gonosztevők ellen fordul, emléküket is kiirtja a földről. |
| 18 | Akik az ÚRhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból. |
| 19 | Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti. |
| 20 | Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az ÚR. |
| 21 | Megőrzi minden csontját, egy sem törik el közülük. |
| 22 | Halálos veszedelem éri utol a bűnöst, megbűnhődnek, akik gyűlölik az igazat. |