| 1 | Dávidé. Perelj, URam, a velem perlőkkel, harcolj az ellenem harcolókkal! |
| 2 | Ragadj pajzsot, vértet, és siess segítségemre! |
| 3 | Végy elő lándzsát, csatabárdot üldözőim ellen! Szólj így hozzám: Én megsegítlek téged! |
| 4 | Érje szégyen és gyalázat azokat, akik életemre törnek! Hátráljanak meg, és piruljanak, akik rosszat terveznek ellenem! |
| 5 | Legyenek olyanok, mint a szélhordta polyva. Az ÚR angyala szórja szét őket! |
| 6 | Legyen útjuk sötét és síkos, az ÚR angyala üldözze őket! |
| 7 | Mert ok nélkül vetették ki rám hálójukat, ok nélkül ástak vermet nekem. |
| 8 | Érje őket váratlan veszedelem, fogja meg őket a háló, amelyet kivetettek, ők maguk essenek gödörbe! |
| 9 | Én pedig ujjongok az ÚRnak, és örvendezek szabadításának. |
| 10 | Minden porcikám ezt mondja: Ki volna hozzád fogható, URam? Mert megmented a nyomorultat az erőszakostól, a nyomorultat és szegényt a fosztogatótól. |
| 11 | Hamis tanúk állnak elő, olyanról faggatnak, amiről nem tudok. |
| 12 | Rosszal fizetnek a jóért, életemre törnek. |
| 13 | Pedig ha ők betegek voltak, én zsákruhát öltöttem, böjttel gyötörtem magamat, újra meg újra szívből imádkoztam. |
| 14 | Úgy jártam-keltem, mintha barátomról, testvéremről lett volna szó, mély bánatba merültem, mint aki anyját gyászolja. |
| 15 | De mikor én meginogtam, örömükben összegyűltek. Összegyűltek körülöttem mint idegenek és ismeretlenek, szitkozódnak szünet nélkül. |
| 16 | Elvetemülten gúnyolódnak, acsarkodnak ellenem. |
| 17 | Uram, meddig nézed el ezt? Ments meg engem az ordítozóktól, életemet az oroszlánoktól! |
| 18 | Magasztallak a nagy gyülekezetben, hatalmas nép között dicsérlek. |
| 19 | Ne engedd, hogy kinevessenek hazug ellenségeim, és összekacsinthassanak, akik ok nélkül gyűlölnek. |
| 20 | Mert nem jó szándékkal beszélnek, csalárd dolgokat terveznek azok ellen, akik szelíden élnek a földön. |
| 21 | Feltátották rám szájukat, hahotázva mondják rólam: Saját szemünkkel láttunk! |
| 22 | Láttad mindezt, URam! Ne hallgass, Uram, ne légy távol tőlem! |
| 23 | Serkenj fel, ébredj, tégy igazságot peremben, Uram, Istenem! |
| 24 | Ítélj meg igazságod szerint, URam, Istenem, ne engedd, hogy kinevessenek! |
| 25 | Ne mondhassák magukban: Ez az, ezt akartuk! Ne mondhassák: Végeztünk vele! |
| 26 | Szégyenkezve piruljon mindenki, aki örül bajomnak! Szégyen és gyalázat borítsa azokat, akik dölyfösek velem szemben! |
| 27 | Ujjongjanak, örüljenek, akik igazamat kívánják! Beszéljék mindenkor, hogy nagy az ÚR, aki szolgája javát akarja. |
| 28 | Nyelvem hirdeti igazságodat és dicséretedet minden nap. |
