| 1 | Ászáf zsoltára. Milyen jó az Isten Izráelhez, a tiszta szívűekhez! |
| 2 | De az én lábam majdnem megcsúszott, kis híján elestem jártomban. |
| 3 | Mert felindultam a kérkedők miatt, látva a bűnösök jólétét. |
| 4 | Mert halálukig sincsenek kínjaik, és kövér a testük. |
| 5 | Nincs részük az emberek gyötrelmében, nem érik őket csapások, mint más embereket. |
| 6 | Ezért a kevélység nyakláncát hordják, és az erőszak köpenyébe burkolóznak. |
| 7 | Jómódjukban kérkedve néznek szét, szívükben öntelt gondolatok járnak. |
| 8 | Gúnyolódnak, gonoszul beszélnek, elnyomással fenyegetőznek dölyfösen. |
| 9 | Az ég ellen is feltátják szájukat, nyelvükkel megszólják a földet. |
| 10 | Ezért fordul feléjük a nép, és mohón isszák szavaikat, mint a vizet. |
| 11 | Ezt mondják: Honnan tudná ezt az Isten? Lehet-e tudomása erről a Felségesnek? |
| 12 | Íme, ilyenek a bűnösök! Háborítatlanul gyarapítják vagyonukat szüntelen. |
| 13 | De én hiába tartottam tisztán a szívemet, hiába mostam kezemet ártatlanságomban, |
| 14 | mert csapások értek mindennap, fenyítések minden reggel. |
| 15 | Már arra gondoltam, hogy én is úgy beszélek, mint ők, de akkor megtagadtam volna fiaid nemzetségét. |
| 16 | Elgondolkoztam rajta, meg akartam érteni, de túl nehéznek tűnt nekem. |
| 17 | Végül elmentem Isten szent helyére, és megértettem, hogy milyen végük lesz. |
| 18 | Bizony, sikamlós talajra állítottad, és pusztulásba döntöd őket! |
| 19 | Hogy fognak elpusztulni egy pillanat alatt! Végük lesz, semmivé lesznek rémületükben. |
| 20 | Mint ébredés után az álomkép, úgy tűnik el képük, ha fölserkensz, Uram! |
| 21 | Ha keseregne a szívem, és sajogna a bensőm, |
| 22 | akkor olyan ostoba és tudatlan volnék veled szemben, mint az állat. |
| 23 | De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet. |
| 24 | Tanácsoddal vezetsz engem, és végül dicsőségedbe fogadsz. |
| 25 | Nincs senkim rajtad kívül a mennyben, a földön sem gyönyörködöm másban. |
| 26 | Ha elenyészik is testem és szívem, szívemnek kősziklája és örökségem te maradsz, Istenem, örökké! |
| 27 | Bizony, elpusztulnak azok, akik eltávolodnak tőled. Kiirtod mindazokat, akik elhagynak téged! |
| 28 | De nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az URat tartom oltalmamnak. Hirdetem minden tettedet. |
